Már mindennek van napja, hát persze, hogy a Holdnak is van! Július 20-án ünnepeljük leghűségesebb égitestünket: a Holdat. Ezen a napon, 1969. július 20-án Neil Armstrong lépett először a “szomszédunkra”. A Föld Holdja a bolygónk körül kering, akár egy természetes műhold. A tudósok szerint a Hold akkor alakult ki, amikor egy hatalmas meteor becsapódott a Földbe, a Naprendszer kialakulása alatt, azaz körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt. A Földtől 384 400 km-re keringő égitestet már az ókorban is megfigyelték, sőt, a római mitológiában istennőként tisztelték. Lássuk, milyen érdekességek derülnek ki régi barátunkról!
Majdnem akkora, mint a Nap, vagy mégsem …
Ha az égre nézünk, közel egyforma méretűnek látjuk a Napot és a Holdat, hiszen azok a tárgyak, amik közelebb vannak hozzánk, nagyobbnak tűnnek, mint amekkorák valójában. Valójában a Hold 400-szor kisebb, mint a Nap, viszont 400-szor közelebb is van, ezért tűnnek közel hasonló méretűnek.
Olyan, mint egy citrom
A Holdat mindig szabályos kereknek látjuk az éjszakai égbolton, de valójában inkább ovális alakú. A csillagászok úgy gondolják, hogy a Föld gravitációs erői hatására formálódott az évmilliók alatt ilyen szabálytalanra, így inkább egy citromra hasonlít. Csak nehéz lenne kifacsarni…
Napról napra távolabb
Gravitációs ereje nemcsak a Földnek, hanem a Holdnak is van; ez a húzás lassítja a Föld forgását, és árapály jelenség néven ismert. A hatás évszázadonként 2,3 milliszekundummal növeli a napok hosszát. A dagály és az apály között átlagosan 6 óra 12 perc telik el. A Föld által elveszített energiát a Hold veszi fel, növelve a Földtől való távolságát, ami azt jelenti, hogy a Hold évente 3,8 centiméterrel távolabb kerül tőlünk. Hova, hova Hold?
A Holdon nincs tömegturizmus. Még.
Ember 1972 óta nem járt a Holdon. Miután Neil Armstrong űrhajós az Apollo 11 küldetés részeként 1969. július 20-án megtette “kis lépéseit” a Holdon, Gene Cernan volt az utolsó űrhajós 1972-ben, aki az Apollo 17 küldetés során még ott járt. A köztes három év alatt 12 ember sétálhatott a Holdon. Azóta a Hold felszínén megforduló űrjárművek pilóta nélkül érkeztek. De ez hamarosan megváltozik…
Hold: szép új otthon?
Az Artemis program célja, hogy az első nőt és vele majd egy férfit 2024-ig a Holdra juttasson, akik megalapozhatják a 2028-ban induló Mars-kutatásokat. A NASA stratégiai tervei szerint fontos vizsgálni az emberi élet hosszú távú lehetőségeit a Holdon. Első lépésként a NASA új fejlesztésű űrhajójával, az Orionnal a Földtől negyedmillió mérföldnyire található, Gateway nevű űrbázis fedélzetére küldi majd a kiválasztott űrhajósokat, hogy holdi pályára állítsa őket. A tervek szerint az űrhajósok ezen az űrállomáson, a Hold körül fognak élni és dolgozni. Ők lesznek az első holdi telepesek.
Golflabda a Holdon
Amióta az első emberek 1969-ben a Holdra szálltak, már nemcsak port találunk a felszínén. Az űrhajósok “ott felejtettek” a felszínén pár földi relikviát, például két golflabdát, egy Andy Warhol firkát és II. Erzsébet királynő üzenetét is. Eugene Cernan, az Apollo 17 parancsnoka és az egyik utolsó ember, aki a Holdon járt, 1972-ben beleírta lánya nevének kezdőbetűit a porba; a holdi viszonyoknak köszönhetően a TDC betűk örökké láthatóak maradnak.
Nem annyira barátságos
A Holdnak nagyon vékony atmoszférája van, ezért egy porréteg – vagy egy lábnyom – évszázadokig érintetlenül megmaradhat a felszínén. Vastag légkör nélkül a hő sem marad meg a felszín közelében, ezért a hőmérséklet erősen ingadozik. A nappali hőmérséklet a Hold napos oldalán eléri a 134 Celsius-fokot; az éjszakai oldalon pedig rendkívül hideg van, mínusz 153 Celsius-fok, nap, mint nap. Nem az a tipikus strand idő…
A megszépítő LUNA
A római mitológiában Luna volt a Hold szépséges istennője. A svéd FOREO cég által 2013-ban debütált forradalmi FOREO LUNA arctisztító készülékek alakja is erősen emlékeztet a Holdra, innen kapták nevüket. Ma 30 millió LUNA készülék „kering” a földi fürdőszobákban, hogy megszépítse bőrünket.
Egy nő is kellett a sikeres Holdra szálláshoz
Tudtad, hogy a Holdra szállás szoftverét a fejlesztőről, Margaret Hamiltonról nevezték el? Ezzel tisztelegtek NASA-nál végzett munkássága előtt. Margaret eredetileg matematikus volt, de megtanult programozni is. Hamilton volt a Holdra szállás navigációs programjának fő szoftvermérnöke. Ezen a területen kiemelkedő számú nő tevékenykedik azóta is a NASA-nál.
Fa a Holdról?
Stuart Roosa űrhajós 1971-ben ötszáz fa magot vitt magával személyes tárgyként a Holdra. Roosa évekkel korábban ejtőernyős volt az Egyesült Államok Erdészeti Szolgálatánál, emiatt választotta ezt a szokatlan csomagot. Később a magokat kicsíráztatták és elültették a Földön az USA-ban. Ezek a Hold-fák, melyek többsége ma is él és virul.
