Egyre jobb az idő, érdemes túrabakancsot húzni, élvezni a friss levegőt és feltöltődni a természet adta hihetetlen energiákkal. Például a Budapesthez közeli Pilisben és a Visegrádi-hegységben.
Pilisszentkereszti szurdok
Budapesttől alig 30 kilométerre, Pilisszentkereszt mellett található a Pilis egyik legszebb képződménye, a vadregényes szurdok. Ezen keresztül vezet az Országos Kék Túra útvonala is, de a falu önkormányzata tanösvényt is létrehozott a szurdok geológiai történetének és élővilágának bemutatására. A meredek szurdokvölgyet a Dera (Kovács)-patak alakította ki, amely ma búvópatak jelleggel hol eltűnik, hol újra feltör. A festői völgyben kis vízesések és érdekes sziklaformák mellett, hangulatos fahidakon át vezet az út. A völgy még a legnagyobb kánikula idején is kellemesen hűvös klímával rendelkezik. Az alsó végén található parkolóban és a felső végén tűzrakó helyek és padok várják a látogatókat. A szurdok körülbelül 45 perc alatt kényelmesen bejárható, de érdemes kibővíteni a sétát nagyobb túrává, például felsétálni Dobogókőre (körülbelül 60-70 perc), amit az ott elénk táruló pazar kilátás miatt nem fogunk megbánni.
Spartacus-ösvény
A Visegrádi-hegység legszebb és legkedvesebb helye ez a túraösvény, ahová sok túrázó évről-évre visszajár. Nem véletlenül, hiszen csodaszámba menő panorámát nyújt a hegyoldalban kanyargó, romantikus erdei út: a Dunakanyarra, a túloldali Szent Mihály-hegyre, és a Remete-barlangokra is nyílik kilátás a Visegrádi-hegység közeli hegyoldalai mellett. A panorámát formagazdag sziklatornyok, változatos erdők kísérik. A Pilisszentlászló közelében lévő ösvényt nem könnyű megtalálni, de mindenképpen megéri a fáradságot és egy kis eltévedést is. Az eligazodásban a térkép mellett sokat segítenek az interneten található különféle útleírások, amelyekben a túrázók osztják meg egymással tapaszatalataikat és élményeiket.
Vadálló-kövek
Dobogókő és a Dunakanyar között, a Visegrád környéki hegycsoport legmagasabb tagja, a 639 méter magas Prédikálószék oldalában találjuk a különleges alakú, vulkáni kőzettörmelékből álló sziklákat: név szerint a Nagytuskót, a Széles-tornyot, a Bunkót, Függőkövet, a Felkiáltó jelet és Árpád trónját. A bizarr formájú kövek valószínűleg egy évmilliókkal ezelőtt felrobbant vulkán után létrejött kráter egyik peremét alkották. A csúcsról gyönyörű kilátás tárul elénk: alattunk kanyarog a Duna, innenső partján Visegrádot láthatjuk a Salamon-toronnyal és a Fellegvárral, túlsó oldalán a Börzsöny csúcsai magasodnak. A Prédikálószék és a Vadálló-kövek a Duna-Ipoly Nemzeti Park fokozottan védett részei, a Bioszféra Rezervátum magterülete. Számos ritka növényfaj él itt, ezért tilos a virágszedés, és a kijelölt turistaútról se térjünk le! Az előbbi célpontokkal ellentétben azonban ne könnyű sétára, hanem helyenként tüdőt és izmot próbára tevő, közepesen nehéz túrára számítsunk!
|
Vegyük komolyan a kullancsveszélyt! Tavasz végén, nyár elején indul be a kullancsszezon, amely a klímaváltozás következményeként évről-évre egyre több vérszívót jelent. A világszerte ismert 720 kullancsfajból körülbelül 20 él Magyarországon, ebből 2-3 faj veszélyes az emberre. A kullancsok által terjesztett leggyakoribb betegségek a vírusos agyhártya- és agyvelőgyulladás és a Lyme-kór. Az előbbi vírusát körülbelül minden ezredik kullancs hordozza, az utóbbi azonban akár 50 százalékukban is megtalálható. Csak a halálos veszélyt hordozó agyvelő-, agyhártyagyulladás vírusa ellen létezik védőoltás, amelyet az orvosok mindenkinek ajánlanak, aki gyakran megfordul a természetben. Ám a többi kullancs által terjesztett betegség sem kellemes, ezért kirándulás közben mindenképpen használjunk kullancsriasztó szereket, és rendszeresen ellenőrizzük, nincs-e rajtunk kullancs, a kirándulás után pedig azonnal tüzetesen nézzük végig az egész testet, különös tekintettel a kevésbé látható, párás hajlatokra! Óvjuk kutyáinkat is, hiszen őket ugyanúgy megbetegíthetik a vérszívók, mint bennünket. A négylábúak ráadásul nem csak az erdei séták során kerülhetnek veszélybe, hanem a parkokban is a napi sétáltatás során. A kullancsot lehetőleg élve, csipesszel vagy kullancseltávolító kanállal gyors határozott rántással szedjük ki, ne gyötörjük tűvel vagy kenőccsel, alkohollal, mert ez esetben a véráramba ereszti fertőzött béltartalmát. A kiszedett kullancsot érdemes laboratóriumi vizsgálatra küldeni. |
