Előkerültek a rövidebb szoknyák, itt a strandszezon, és nem mindegy, milyen lábakat mutatunk a kíváncsi tekinteteknek. A combra és fenékre rakodó zsírpárnák vagy a visszerek jelentkezése ugyan nagyrészt genetikailag kódolt, ám célzott edzéssel és étrenddel még a velünk született adottságokon is sokat lehet javítani.
A láb formálása
A narancsbőr, a laza kötőszövet, a széles csípő, a combra-, fenékre rakódó zsírpárnák elhelyezkedése nagyrészt genetikailag kódolt. Azonban léteznek olyan módszerek, amelyekkel lassíthatóak az öregedési folyamatok, csökkenthető a zsírszövet mérete, feszesebbé tehető a fenék-, comb- és alsó lábszár izomzata. Ha formálni szeretnénk ezeket a területeket, akkor az egyes izomcsoportok egyidejű edzésére van szükség. Gondoljunk bele, hogy milyen aránytalan, ha valakinek hatalmasak a combfeszítő izmai, viszont a láb hátsó-felső részén, a combhajlítók területén mintha nem is lenne semmi.
Mivel az alsó végtag és csípő izmai a test legnagyobb izomtömegét alkotják, ezért a specifikus, egy-egy izomra – például combra – fókuszáló gyakorlat előtt nagyon lényeges az alapos bemelegítés. Leghatékonyabban a ciklikus mozgásokkal – kerékpározás, kocogás, futás, aerobik – tehetjük ezt meg. Mivel a legtöbb esetben nem az izomtömeg növelése a cél, hanem inkább az alakformálás, ezért nem a kis ismétlésszámú, nagy ellenállással szemben-, illetve nagy súllyal végzett gyakorlatok végzése a cél, hanem éppen ellenkezőleg: a kis súllyal történő, nagyobb ismétlésszámmal végzett edzéseken van a hangsúly.
Tyúkszem és kalapácsujj
Cipőinket érdemes mindig gondosan megválasztani, mert nem mindegy, mibe kényszerítjük naponta a lábunkat, a nem megfelelő lábbelinek ugyanis meglehet a következménye, mint például a tyúkszem, vagy még rosszabb, a kalapácsujj. A tyúkszem elszarusodott növedék, általában a lábujjak összefekvő oldalain, néha a talp nyomásának kitett területeken alakul ki, keletkezésében pedig a szűk cipő játssza a főszerepet. A kalapácsujj az az állapot, amikor a lábujj második ízületében görbület alakul ki, és ebben a karomszerű tartásban rögzül az ujj.
Ahogy Vass Ilona bőrgyógyász mondja, az ilyen apró, de fájó elváltozás nem más, mint a szervezet egyfajta védekezése a csontdeformitás ellen, amit az egymáshoz préselődő lábujjak alakíthatnak ki. Kényelmes cipő viselésével viszont megelőzhető a tyúkszem, de ha mégis megjelenne a lábunkon, kezelését – az esetek nagy részében – mi magunk is megoldhatjuk: tyúkszemtapasszal, ecsetelővel, és csak makacs esetekben lehet szükség orvosi beavatkozásra.
Pókhálók, visszerek
A szép láb legfőbb ellenségeként szokás emlegetni a kitüremkedő, fájdalmasan megduzzadt vénákat, ám nem csak esztétikai problémáról van szó. Noha alapvetően örökletes betegség – a vénafal és a billentyűk elváltozása – (és ma már azt is tudjuk, melyik gén hibája felelős a betegségért), a súlytöbblet, a mozgásszegény életmód, az étkezési szokások hajlamosíthatnak a visszerek megjelenésére, azaz a vénák elégtelen működésére.
És az sem mindegy, hol élünk: a természeti népeknél például szinte alig fordul elő ez a kór: a civilizáció – pontosabban az ehhez kapcsolódó életmód – viszont nem kíméli a lábainkat sem. A statisztikai adatok szerint nőknél fordul elő gyakrabban, és náluk is leginkább 40 év felett. A hormonális fogamzásgátló tabletták szedése, illetve a terhesség – a hormonális változás és a magzat által okozott nyomás a medencei fővénára – is elősegíti, vagy éppen megerősíti a vénák elégtelen működését.
Jó hír viszont, hogy a terhesség alatt kialakuló visszerek egy része nyomtalanul visszafejlődik. Bizonyos foglalkozásoknál szinte előre jelezhető, hogy gond lesz a vénákkal, a sokat álldogáló tanárok, fodrászok és sebészek is potenciális visszeresek, de a tartós ülés sem veszélytelen.
A bőr felszínén látható lilás, akár nagyobb felületen is észlelhető, kitágult ér nem szép látvány, de a pókháló vénák nem okoznak komolyabb szervi problémát, inkább esztétikai okokból keresik fel az orvost az érintettek. És van is rá gyógymód, gyógyszerekkel, illetve kompressziós – szűk, rugalmas – harisnyával lehet kezelni. De segíthet a mostanság egyre népszerűbb injekciós kezelés, amelynél olyan anyagot juttatnak az erekbe, amely a vénafalak steril gyulladását eredményezi, és azokat összehúzva szünteti meg a véráramlást.
Lézeres segítség
Új eljárásnak számít a lézerkezelés is, ez esetben a lézersugár energiája roncsolja a vékony vénafalakat, de azon kívül, hogy nem olcsó beavatkozásról van szó, elszíneződést okozhat a bőrön, ráadásul csak kis felületen alkalmazható. Ha már elkerülhetetlen a műtéti beavatkozás, az akár ujjnyi szélességű vénák esetén az esztétikum a legkevésbé fontos, sokkal inkább azért van szükség a sebészkésre, mert ez az állapot akár életveszélyes is lehet.
És hogy mit tegyünk a megelőzésért?
A kerékpározás, a futás, a gyaloglás nagyon jó keringésjavító, a leghatékonyabb azonban az úszás: egyrészt az alsó végtag izomzatát dinamikus mozgásra ösztökéli, másrészt a víz kompressziós nyomást fejt ki az erekre. A munkahelyen sokat ülők figyeljenek arra, hogy legalább másfél óránként álljanak fel és sétálgassanak egy kicsit. Ülés közben is lehet azonban a lábizmokat tornáztatni: az alsó lábszár izmait feszítő mozdulatokat bármikor végezhetünk, és a lábfejkörzés sem feltűnő az asztal alatt. A fölösleges kilók leadása a leghatékonyabb természetes gyógymód lehet.
