Manapság nagy divatjukat élik a funkcionális címszóval ellátott edzésmódszerek. Sokak számára azonban nem egyértelmű, mit is takar pontosan ez a megnevezés, így félnek kipróbálni ezt a fajta edzésmódszert. Szeretnénk eloszlatni a ködöt, amely a funkcionális tréninget körülveszi, hiszen igen hatékony óratípusokról van szó, melyek egy tudatos edzéstervből nem hiányozhatnak!
A funkcionális edzés lényege, hogy a testet egészként kezeli. Nem külön izomcsoportokra fókuszál, hanem összetettebb gyakorlatokkal egyszerre mindig több izomcsoportot dolgoztat meg. A mindennapi élet során előforduló mozgások adják az alapot a gyakorlatokhoz, tehát guggolások, emelések, húzó- és tolómozgások variációi képezik az edzés alapját.
Atléták, súlyemelők évszázadok óta használják ezt az edzésformát. Mint koncepció, a funkcionális edzés célja, hogy egy erős alapot adjon. Ez a tréning előkészíti szervezetünket, izomzatunkat a mindennapi igénybevételre és az általunk végzett munkára. Úgy lehetne jellemezni ezt az edzésformát, mint egy olyan gyakorlatsort, mely által hatékonyabban tudjuk végezni a mindennapi rutinfeladatokat.
Ahhoz, hogy ezeket az összetettebb gyakorlatokat végre tudjuk hajtani, mindig stabilizálni kell a kiinduló testhelyzetünket a tartó izomzat segítségével. Ezért a funkcionális edzés igen hasznos „mellékhatásaként” erősödik a mélyizomzat – a törzs izmai, a has-és hátizmok. A hagyományos alakformáló, erősítő edzésekkel ellentétben a funkcionális edzés komolyan igénybe veszi keringési rendszert is, így állóképességünkre is hatással van. Mivel az edzés összetett, szépen formálja az egész testet, és kondíciónkra is jó hatással lesz.
De funkcionális tréninggel fejleszthetsz például erőt, gyorsaságot, hajlékonyságot, izomellenállást, szív-és érrendszeri állóképességet is, csak a gyakorlatokat kell megfelelően variálnod.
Mivel a tréningek során a legfőbb segédeszközöd a saját tested, ezért az edzésednek csak a saját edzettségi állapotod és kreativitásod szab határt. Ráadásul szinte bárkivel edzhetsz, kortól, nemtől függetlenül.
