Szoktad használni azt a kifejezést, hogy harcolsz a kilók ellen? „Harc”. Mi jut eszedbe erről a szóról? Olyan tevékenység, amit szívesen csinálnál? „Csaltam, bűnöztem” – milyen érzés számodra, amikor ezeket a fogalmat sütöd magadra például, amikor eszel?
Hogyan vélekedsz magadról?
A wikiszótár szerint a harc jelentése az ellentétes erők küzdelme akár fegyveresen, akár fegyver nélkül egy cél elérése érdekében. Az eddigi ismereteink birtokában szívesen vennénk részt harcokban? Mégis hajlamosak vagyunk harcba szállni saját magunkkal, az érzéseinkkel ahelyett, hogy más nézőpontból tekintenénk magunkra, illetve az adott helyzetre. Hogyan várhatunk hosszú távú eredményt, ha ilyen és ehhez hasonló, agresszivitást kifejező szavakat használunk a saját testünkkel kapcsolatban?
Korlátok közé kényszerítjük a testünket és az érzéseinket. Előbb-utóbb a visszafojtott érzelmek utat találnak maguknak, aminek falásroham és túlevés lesz a vége. A negatív kifejezések és címkék éppen úgy visszahatnak az életünkre, ahogyan a pozitív mantrák is. Ha a túlsúlyról folyamatosan úgy gondolkodunk, mint amivel harcolni kell, akkor egy kőkemény háború közepén találhatjuk magunkat, ahol a lassan-lassan a motiváció is apadásnak indul.
Fontos, hogy az életmódváltáshoz pozitívan ható fogalmakat társítsunk. Elég egy-egy gondolatot „kicserélni” s máris más nézőpontból láthatjuk az egész folyamatot. Például: szeretném elérni azt az alkatot, amiben jól érzem magam, vigyázni szeretnék az egészségemre, ezért odafigyelek az étkezésemre.
Az étkezés nem bűn
Az evés egy élvezetes cselekvés. A falatok magunkévá tétele egy csoda. Mégis sokszor bűnözésként beszélünk egy-egy étel elfogyasztása után. Bűn az evés? Az életünk múlik rajta. Evés nélkül csak egy jól meghatározott ideig tudunk élni. Hogy lehet bűn egy olyan tevékenység, amin az életünk múlik?
Saját példával élve elmondhatom, korábban bizony szégyenkeztem, amikor elfogyasztottam egy-egy csokit vagy chipset, ezzel még inkább mélységbe taszítottam a túlsúlytól már amúgy is a padlón heverő önbecsülésem. Hogyan nyugtassam meg magam? Még egy kis csokival, még egy kis chipsszel? Kialakult egy ördögi kör, a kilók pedig csak szaporodtak.
Nagyon fontos a mértéktartás, amiben segít a saját testünk megismerése abból a szempontból is, hogy egy adott élelmiszer hogyan is hat ránk. Mitől érezzük magunkat nehezebbnek? Mitől lesz több energiánk? Mitől álmosodunk el? Miért épp ezt vagy azt az ételt kívánjuk? Valóban fizikai éhség tört ránk vagy csak úgy ennénk valamit?
Gondolataid meghatároznak
A saját magunkról való vélekedés meghatározza a cselekedeteinket is. Ha valamilyen negatív címkével illetnénk magunkat, gondoljunk az ellentétére és társítsuk azt magunkhoz. Tiltó szavak helyett inkább előremutató kifejezéseket használjunk. Saját magunk „lehúzásával” – aminek egyik eredménye a bűntudat és a szégyenérzet – csak a helyzetünket nehezítjük meg, az évéssel kapcsolatos értéseink megváltozása pedig feszültséget szül. Tudatos mértéktartással az étkezés örömforrás lesz; élvezzük az ételek ízét, illatát, állagát. Gondoljunk csodával önmagunkra.
Hogyha szeretnél más nézőpontból rátekinteni magadra, vagy egy adott helyzetre az életedben, keress bizalommal. Örömmel kísérlek online és offline módon egyaránt: info@lefutomcoaching.hu
A cikk megjelent a Vital magazin szeptemberi számában. INGYENES kiadványunkat megrendelheted ITT!
Hozzászólás ehhez a bejegyzéshez