Bármennyire is furcsa, a gyümölcsfogyasztás nem minden esetben áldásos, sőt van, amikor kifejezetten rosszat teszünk, ha belőle falatozunk. Hogy elkerüljük a puffadást, és lehetőleg minél több vitamint vigyünk be, fogadjuk meg az alábbi szabályokat!
1. Délelőtt kerüljön a tányérra
Örök dilemma, hogy a gyümölcsöket pontosan melyik napszakban érdemes fogyasztani. Szervezetünk ritmusát és befogadóképességét tekintve – amely az adott éghajlati öv sajátosságaitól függ – legoptimálisabb a délelőtti fogyasztás, ilyenkor fejtik ki leginkább áldásos hatásukat. A gyümölcscukor feldolgozása is könnyedén megy ilyenkor a szervezetünknek. Ebéd után közvetlenül semmiképpen ne együnk gyümölcsöt, főként, ha húst vagy nehezebb emésztésű ételt fogyasztottunk, mert erjedési folyamatok indulnak be a gyomorban. Ha délután mégis megkívánjuk, mindig elsőként azt fogyassuk és némi szünetet tartva folytassuk az étkezést!
2. Ha lehet, nyersen fogyasszuk
A rendszeres gyümölcsfogyasztás nem csak diéta idején fontos, hiszen szervezetünk vitamin-, élelmirost- és nyomelem szükségletének nagy részét ily módon biztosíthatjuk. Alapszabály, hogy amit lehet, nyersen fogyasszunk, mivel a tápanyagok a nyers gyümölcsből szívódnak fel a leghatékonyabban. Már akkor is veszítenek vitamintartalmukból, ha felszeleteljük őket és kifacsarjuk a levüket, mert oxidálódnak az értékes anyagok.
3. Ne szedjük le a héját
Az alma az egyik leguniverzálisabb gyümölcs: számos vitamin – folsav, magnézium, kalcium, A- és B-vitamin- és nyomelem forrása, amelyek főként a héjában találhatók meg. Azaz nem elég, ha csak a húsát fogyasztjuk el, a héját se dobjuk ki, abban van ugyanis a pektin is, ami segíti az emésztést, csökkenti a koleszterin szintet, enyhíti a szervezet gyulladásos folyamatait és tisztítja a bélrendszert. Igaz ez más héjas termésre, így például a szilvára, szőlőre, körtére. A vitaminok és a héj értékes rostanyagai azonban csak azokban a gyümölcsökben élvezhetők, amelyek nem távoli országokból vagy melegházból érkeztek, ezeknél ugyanis inkább hámozzunk, mint megegyük az érleléshez használt vegyszereket!
4. Piacról szerezzük be
A szintetikus műtrágya, a kémiai szerek, a génmanipuláció mind olyan információval töltik fel a gyümölcsöket, amelyek szervezetünkbe kerülve többet ártanak, mint használnak. Egyre több gazdaságban törekednek a természetes módszerek alkalmazására és odafigyelnek arra is, hogy vetésforgó alkalmazásával a föld tápanyagtartalma is megfelelő legyen, hiszen annak hiányában az azon termett gyümölcsök is csak a töredékét tartalmazzák a vitaminoknak. Érdemes a helyi piacon beszerezni a friss árut, ugyanis a szupermarketben távoli országokból szállítják a gyorsérlelt és csekély vitamint, viszont annál több vegyszert, antibiotikumot tartalmazó termékeket.
Egyre többen csatlakoznak a „városi kert” programhoz, amely lehetővé teszi, hogy több család együtt gazdálkodjon egy kis területen és megtermelje a saját fogyasztását fedező zöldség- és gyümölcsmennyiséget.
5. Aszaltat, csak ha muszáj
Cseles táplálék az aszalt gyümölcs, hiszen rendkívül ízletes, tápanyagban gazdag, de fogyasztása közben ne felejtsük el: a kivont víz miatt megemelkedett a finomság cukor- és kalóriatartalma is. Főként betegeknek, lábadozóknak ajánlott vagy rossz étvágyúaknak, akiknek fontos az energia utánpótlás, de diéta idején inkább a frissen termett változatát fogyasszuk. Aszalt gyümölcsöknél nagyon fontos – főként a mazsolánál- az alapos mosás, nem is gondolnánk, mennyi kosz van rajtuk!
Ez való a magyar gyomornak
Érdemes mindig az adott területre jellemző őshonos gyümölcsöt választani, ezek a leghasznosabbak az ott élők szervezete számára. Nekünk az alma, a körte, a ribizli, a dinnye, az eper, a málna, a szeder, szilva, a szőlő és azoknak is a szabadon termett változata a legjobb, méghozzá, természetes érésük idején.
