Érezted már, hogy az otthoni mérleged irreális változásokat mutat? Hogy hiába érzed és látod, hogy fejlődtél, szálkásodtál, a mérleg valahogy nem akar erről tudomást venni? Vagy épp fordítva: hetek óta nem edzel, nem figyelsz a kajára, de a mérleg gyanúsan a tartja magát a korábbi fitt súlyodhoz? Nem veled van a probléma: a testsúlyunk csak egy nagyon felszínes adat arról, hogy éppen mi történik a testünkben!
A bioimpedancia mérés lényege, hogy egy készülék nagyon alacsony áramot küld át a testünkön az érintkezési pontok között, és (mivel az izomzatban lévő víz vezeti az áramot, a zsír pedig nem) ellenállás érték alapján adatokat bocsát rendelkezésünkre.
A BMI ideje is lejárt
Ahogy a bevezetőben említettük: a súlyunkat jelző szám egyszerűen csak a jéghegy csúcsa, ha a fittségünkről van szó. Ezt már nagyjából 15-20 éve is sejtettük, amikor edzők és orvosok segítségével megtanultuk, hogy jobb BMI-t (azaz testtömeg indexet) számolni, ami a súlyon kívül a magasságot is figyelembe veszi. Hiszen nem mindegy, hogy a 90 kilónkhoz 185 centi vagy 160 centi magasság jár, ugyebár. Csakhogy időközben a BMI ideje is lejárt: hiszen semmiféle információt nem ad arról, hogy a kilók miből állnak! Egy 185 centis és 90 kilós férfi lehet edzetlen és elzsírosodott, vagy épp lehet egy csupa izom sportoló is! Az edzőtermekben jókat szoktunk kuncogni, mikor kimutatják, hogy a legedzettebb, legerősebb edzőnk a BMI-je szerint a „súlyosan elhízott” kategóriába sorolható, és sürgősen mozgásra van szüksége.
A testösszetétel: izom, zsír, víz, csontozat
A testanalizálás lényege pontosan az, hogy megnézzük, mi van a felszín mögött: milyen arányban alkotja a testünket izom, zsír, víz, csontozat és egyéb összetevők. A fitnesz világában természetesen a zsír és az izomzat aránya a legizgalmasabb kérdéskör, hisz nagy vonalakban e kettő adja a formánkat. Csak ezt a két komponenst vizsgálva könnyen megérthetjük, miért is fontos testösszetételben gondolkodni: egyáltalán nem mindegy, hogy egy 80 kg súlyú egyénnél 30 kg izomtömeggel és 40 kg zsírtömeggel számolhatunk vagy fordítva! Mint ahogy az sem, hogy egy 10 kilós fogyásnál zsír, izom és vízveszteségről beszélünk, vagy tisztán 10 kg zsírt sikerült elégetni?
Természetesen igazán sikeres alakulásnak az utóbbi számítana, főleg, ha sikerül mellette az izomzatot még fejleszteni is.
WHO szerint a nőknél 18-28 százalék közt, a férfiaknál 10-20 százalék közt húzódik az egészséges testzsír-tartomány.
Egyszóval létezik egy optimális, nem túl alacsony és nem túl magas sáv, és ezt a tényt motivációként is használhatják a fogyni vágyók: ők ugyanis sokszor a távoli „minimális testzsírra” törekedve kedvüket vesztik, pedig egy reális, elérhető tartományt kellene „csak” célba venni!
A testanalizálás során egyébként külön kezeljük a zsigeri zsír szintet, vagyis a nem látható, szervek közt lévő lerakódást, melynek nem esztétikai, hanem egészségügyi vonzata van.
Összpontosítsunk a mérhető növekedésre
Izgalmas adat az izomtömeggel kapcsolatban, hogy a hobbi- és élsportolóknál 40-50 százalék izomzattal számolhatunk. Ez is jó motiváció lehet, ha az „ég a zsír” helyett valamiféle fejlődésre, mérhető növekedésre összpontosítanánk. Külön izgalmas nyomon követni (bár ezt csak a komolyabb gépek mérik pontosan), hogy az egyes testrészeink milyen izom-zsír aránnyal rendelkeznek: például izgalmas megfigyelni, hogyan növekszik, izmosodik egy comb a csípőműtét utáni rehabilitáció során.
A testösszetétel persze más fontos adatokat is takar! Habár az edzőteremben ez inkább érdekesség, de az orvosi világban nagyon is számottevő (sőt, életmentő!) lehet például a testvíz mérése – mely dehidratációra vagy épp ödémásodásra utal –, vagy a csontozat erőssége, a sejtek állapota…
A testösszetétel figyelésének igazán izgalmas hozománya, hogy rengeteg új információt kapunk a testünkről, változásainkról. Lehetnek olyan felismeréseink, miszerint „szupervékonyan” pont a minimális testzsír- és izomszázalék miatt érezzük magunkat rosszabbul.
Új motivációt találhatunk az „ideálisabb testösszetételért” dolgozva. Megértjük, miért vagyunk jobban és fittebbek egy más fajta életmóddal, miközben a súlyunk változatlan. Az edzők és dietetikusok pedig megfigyelhetik, hogy például minél nagyobb túlsúlytól szabadulunk meg, annál nagyobb valószínűséggel veszítünk izmot; vagy, hogy az izomépítés háromszor lassabb folyamat, mint a zsírvesztés.
Hol és hogyan érdemes méretni?
Ma már szinte minden edzőteremben megtalálhatók a kettő érintkezési pontos kis testzsír monitorok (például: Omron), vagy a kisebb, kábeles testösszetétel monitorok (például: Tanita), melyeknek előnye, hogy valamiféle iránymutatást adnak, hátránya viszont a pontatlanság. A nagyobb edzőtermek, illetve dietetikai centrumokban megtalálhatóak a komolyabb, nyolc pontos érintkezéssel bíró testösszetétel mérő gépek (például: InBody), amelyek sokkal pontosabbak és több adattal szolgálnak.
A mérésekre mindenképpen érkezzünk éhgyomorra, reggel, vízfogyasztás után, és fontos, hogy a visszaméréseket is hasonló időpontban és feltételekkel ismételjük meg.
Magyarországi viszonylatban a testösszetétel mérések ára 5 000-10 000 Ft között mozog, ideális esetben jár hozzá szakmai konzultáció vagy be van építve valamilyen szolgáltatásba, így nemcsak a jelenlegi állapotunkról kapunk információkat, hanem a további teendőkről is.
Hámori Blanka aerobikedző, személyi edző és életmód-tanácsadó írása
