Az második ezredforduló után gyakorlatilag bizonyosan állíthatjuk, hogy szinte már teljesen elfelejtettük eredendően szoros szimbiózisunkat a természettel. Az iskolai tanulmányaink távoli kliséjévé halványult már a gondolat, hogy a növények előbb az ember számára egyedüli táplálékul, később pedig gyógyszerül is szolgáltak. Az utóbbi években azonban lassan újra reneszánszukat élik a természetes gyógymódok. Így újra felismerjük és elismerjük, hogy nem csak a szintetikus gyógyszerekkel, kémiai hatóanyagokkal tudjuk megőrizni egészségünket.
A jó egészséghez a növényeken át is vezet az út. A zöld növények tartalmazzák a legtöbb biológiailag aktív anyagot (vitaminok, ásványi sók, mikro és ultra mikroelemek, pl. a szelén). A biológiailag aktív növényi anyagok emelik a szervezet immunbiológiai készültségét, javítják a fizikai és a szellemi teljesítőképességet, és kis túlzással nincs az a baj, melyre ne létezne természetes gyógyír. Ez alkalommal a felfázás ellenszereivel, a vérkeringés jótevőivel, valamint néhány általános roboráló „csodaszerrel” foglalkozunk.
A felfázás ellen a legjobb: a tőzegáfonya
Az Amerikából származó tőzegáfonya rokona a kökénynek. Évszázadok óta használatos a gyógyászatban és a konyhában egyaránt. Angol neve a cranberry, eredetileg craneberry, amelyet daru (angolul: crane) formájú virágairól kapta. A növényt gyógyhatása miatt Észak-Amerika minden részén termesztik.
A jellegzetes, pikáns ízű tőzegáfonyából gyakran készítenek szószt vagy lekvárt. E gyümölcsről régóta köztudott, hogy a húgyúti rendszer természetes gyógyszere, amelynek fertőzései különösen a nőket érintik. A nőknél ugyanis a húgyúti fertőzések veszélye tízszer akkora, mint a férfiaknál; a 20-40 éves nők 25-35%-ának legalább egyszer volt ilyen fertőzése.
A tudósok mára megerősítették a tőzegáfonya jótékony hatását a húgyúti rendszer fertőzéseinek megelőzésében és gyógyításában. Vizsgálatok bizonyítják, hogy napi fogyasztása – gyümölcslé vagy kapszula formájában – lényegesen csökkenti az ilyen jellegű fertőzések kiújulását.
Az 1920-as években felfedezték, hogy a sok tőzegáfonyát fogyasztó emberek vizelete savasabb és kevesebb baktérium van benne. Fogyasztása közben ugyanis egy hippursav nevű anyag termelődik a szervezetben, amelyről bebizonyosodott, hogy erős antibakteriális hatása van a húgyúti rendszerben. Időközben rájöttek, hogy a hippursav gátolja a fertőzést okozó baktériumok szaporodását. Az újabb vizsgálatok szerint viszont a nagybogyós áfonya fő fertőzést kivédő tulajdonsága a gyümölcs egy másik összetevőjében rejlik. Úgy tűnik, hogy a gyümölcs megakadályozza a baktériumok tapadását a húgyúti rendszer falának sejtjeihez. Kedvezőtlen környezetet teremt a kórokozók számára, és ezáltal csökken a fertőzés veszélye.
A vesetisztítás szakértője: a cseresznyekocsány
Vagyis a cseresznye szára. Nyugat-Európában évszázadok óta vizelethajtóként és tisztítóként ismert cseresznyekocsányt manapság ismét nagy becsben tartják megbízható, mellékhatásoktól mentes vizelethajtó hatása miatt. Mintegy átmossa az egész testet azáltal, hogy kiüríti a felgyülemlett toxinokat. A benne levő flavonoidok és káliumsók elősegítik a vese vizelet kiválasztását, és leküzdik a fertőzéses eredetű húgyúti gyulladást, segítve a gyógyulást. Biztos segítség az ödéma és húgyutakat elzáró vesekő, cystitis és az enyhén magas vérnyomás kezelésénél is. Sokoldalúságára bizonyíték, hogy eredményes lehet ödéma esetén, méregtelenítésre, valamint magas vérnyomás kezelésére is.
A prosztata és a potenciál segítője: a tökmagolaj
A tök, mint élelmezési és takarmánynövény a XVI. században került át Amerikából Európába, igy Magyarországra is. A tökmagolaj a népi gyógyászatban is, és étrendkiegészítőként is elterjedt világszerte.
Gyógyászati célra elsősorban a héj nélküli magvakból származó tökmagolaj alkalmas. Élettani és orvosi szempontból a legértékesebb a hidegsajtolással nyert olaj. A hőkezeléssel szemben a hidegsajtolás során nem sérülnek, illetve bomlanak le a telítetlen zsírsavak és vitaminok, igy megőrzik a tökmagolaj gazdag és értékes hatóanyagtartalmát.
Hatóanyagai: kukurbitol, gyanta – benne oxicerotisav –, szalicilsav, zsíros olaj.
Hatásai: lassítja az érelmeszesedéses folyamatokat, csökkenti az emelkedett lipidszintet. Magas cink tartalmánál fogva elősegíti az inzulin termelését, javítja a spermium minőségét, erősíti a nemi potenciált, javítja az epe elválasztást és folyást. Gyógyászati célból elsősorban prosztata túltengés okozta kellemetlenségek enyhítésére alkalmazzák.
Az erek csodaszere: a vörös szőlő
A vörösszőlő levél rezveratrol tartalma révén javítja az érrendszer állapotát. Ajánljuk főleg azoknak, akik szívük és érrendszerük egészségét szeretnék támogatni. Támogatja a keringést, ezért ajánlható szedése elnehezült, dagadt lábak („nehézláb tünetek”) esetén. A vörös szőlő gazdag antioxidáns hatású (bio) flavonoidokban, melyek a szabadgyököket közömbösítve védelmet nyújthatnak a rák, az érelmeszesedés és a szívkoszorúér-betegségekkel szemben. Csökkenti a vérrögképződés veszélyét
Könnyen emészthető, kiváló vértisztító és vizelethajtó hatásának köszönhetően minden olyan bajra ajánlott, ami nehéz emésztéssel jár vagy épp annak a következménye (pl. székrekedés, vese- és májbajok, vagy aranyér). Az idegrendszer kiváló tápláléka, az elveszett izomenergia pótlója – gondoljunk csak a szőlőcukorra. Sápadt, vérszegény, rosszul táplált betegeknél, idegesség, szívbaj esetén és női bajok ellenszereként alkalmazták.
Az erek erősítője: a varázsmogyoró
Észak-Amerikában honos növény, melyet már az indián törzsek is használtak. A varázsmogyoró leveleket horzsolások, sebek kezelésénél helyezték a sérült felületekre érösszehúzó és vérzéscsillapító hatása miatt. A mai fitoterápia elsősorban érfal erősítő és érösszehúzó hatása miatt használja. Alkalmazható visszérbetegség és az arcbőrön jelentkező bőrgyulladás, hajszáleresség (rosacea) kezelésére is. Érösszehúzó hatása miatt alkalmazható gyakori orrvérzés kezelésére. De hatásos véna- és hajszálérgyengeség, vénás vérzések, pangások, visszerek, kiterjedt szervi vérzések, aranyér esetén.
A visszerek ellenszere: a vadgeszetenye
A vadgesztenyét régóta használják a tradicionális gyógymódok részeként, gyorsan növekedő, terebélyes, 20-25 m-re felemelkedő fa, öt- és hétujjú levelekkel, fehér, sárga és piros szirmú virágokkal és tüskés magtokkal.
A vadgesztenye kérgét előszeretettel alkalmazzák napfényvédő szerek, krémek előállítása során. Magvát egyes országokban a háziállatok takarmányához adják, a magból keményítőt is készítenek. A babona szerint, ha gesztenyét hordunk zsebeinkben, megvéd bennünket a betegségektől.
A termés héja valamint a fa kérge eszkulozidot tartalmaz, amelynek gyulladáscsökkentő, antibakteriális, kapilláris erősítő és véna tonizáló hatása van, tehát jótékony hatással van a vérkeringésre. Ennek megfelelően a vadgesztenyéből készült szereket használják többek között ödémák és a visz-szérbetegség és az aranyér kezelésében, de kiválóan erősítik az érrendszert, gyógyíthatják a visszérgyulladást, a trombózist és a lábszárfekélyt.
Az agy serkentője: a bakopa
A kislevelű bakopa Magyarországon leginkább balkonnövényként vagy akváriumokban díszként ismert, bár ayurveda gyógyszerként már évszázadok óta használják Ázsia több országában főleg agyserkentőként, de pl. Indiában és Pakisztánban egy időben szíverősítőként és emésztés segítőként is használták. Mindazonáltal az elmúlt évek kutatási eredményei alapján az ayurveda hatás, azaz az agyműködés serkentése bizonyítottnak vehető.
A bakopában található triterpentid szaponinok, valamint a bakozidok elősegítik az idegi impulzusok átvitelét, ezáltal javul a tanulási funkció, a memória és a koncentrációs képesség. A bakozidok résztvesznek a károsodott neuronok helyreállításában azáltal, hogy fokozzák a kinaz aktivitást, a neuronális szintézist, visszaállítják a szinaptikus aktivitást és végül az ingerületvezetést. Klinikai vizsgálatok azt mutatják, hogy a bakopát minimum 12 hétig kell alkalmazni a kívánt terápiás hatás eléréséhez.
A szellem frissítője: A gingko
A gingko az ázsiai templomok szent fája. Maga a növény egy valóságos élő fosszília, hiszen már több mint 250 millió éve változatlan formában fellelhető. Alkalmazkodott a mai légszennyeződéshez, így képes volt több ezer évig fennmaradni. Legyezőszerű levele rendkívül aktív flavonoidokat tartalmaz, melyeknek antioxidáns hatásuk van, és segítenek megkötni a szabadgyököket a retinában (recehartyaban) és az agyban.
A gingko enyhíti a retina öregedési tüneteit és a korosodási tüneteket. Javítja a hajszálerek áteresztő képességét. A gingko levelei jótékonyan hatnak a visszértágulatra, az aranyérre és a lábfekélyre. A vizsgálatok kimutatták, hogy a gingko a flavonoidok hatása miatt jó értágító, így biztosítja a bőr és az izmok jó vérellátását, és fokozza az anyagcserét. Kiváló antioxidáns tulajdonságú.
Számos klinikai vizsgálat támasztja alá a gingko hatékonyságát a vérkeringés élénkítésében, és így reményteljes szer az agyi öregedés, öregkori elbutulás (demencia) ellen. Javítja az éberséget és a kedélyállapotot, éppen ezért hasznos a periferiás és agyi keringés élénkítésében, hatására később jelentkezik a fáradtságérzés. Értágító hatása miatt ajánlható fogamzásgátlót szedő nőknek keringési problémáik leküzdésére.
