Akár szabadidő sportolókat, akár versenysportolókat nézünk, a „zsír égetés” szokott lenni az egyik edzéscél.
Az izomösszehúzódás során testünkben kémiai energia alakul át mechanikai energiává. A glikogén és glükózt, zsírsavakat és aminosakat tudjuk ATP-vé alakítani. És itt álljuk meg egy szóra, nem a tenisz tornát értjük az ATP alatt.
Kiemelés: Az ATP egy apró molekula, melyet az adenozin és három foszfát csoport alkotja. Energia akkor lesz belőle, amikor egy foszfát csoport lehasad. Ennek az energiának egy részét testünk arra használja, hogy izomösszehúzódást hozzon létre.
Minden ételből, amit elfogyasztunk testünk előbb utóbb ATP-t fog gyártani. A vasárnapi gulyáslevest mákos tésztával a testünk csak így tudja felhasználni a Margit-sziget körbefutása során.
Az ATP, mint energiaforrás
Intenzív sportmozgás során az energianyerésnek vannak jól meg nem határozható szakaszai, mely egyén edzettségi szintjétől (főleg állóképességtől) függ. Ezek a szakaszok más idővel követik egymást egy sosem sportoló, más egy úszó olimpikon edzése során.
Minden sportmozgás (és intenzív fizikai munka) első energiaforrása az ATP, majd ennek újra gyártásához testünk a glükózt, glikogént használja fel. Majd amikor ennek a rendelkezésre álló mennyisége csökken, kedvező élettani háttér mellett átállunk a zsírsavak ATP-vé alakítására. Hogy ez mennyi idő? 40-50 perc egy „átlagember” számára. Mivel több ATP-t tudunk gyártani zsírokból oxidáció útján, a cél az, hogy az átállás minél előbb történjen meg. Ezt a folyamatot főleg rendszeres, megfelelő intenzitású és időtartamú állóképességi edzéssel lehet kondicionálni.
Az 50 perces zsírégető edzés vajon tényleg az e?
A joker választ: „Attól függ kinek”. Olimpia bajnok úszónknak, ha megfelelő intenzitású az edzés, az lesz. Marika néninek, aki utoljára általános iskola 8. osztályában sportolt tesiórán, sajnos elenyésző lesz a zsírégető hatása. Ha a néni rendszeresen jár edzésre, javul az állóképessége, edzettségi szintje, valóban „zsírégető is” lesz az edzés.
Az energianyerés szénhidrát-zsír arányát jól lehet monitorozni pulzusmérő órával. Egy 65-70%-os átlagpulzussal végigdolgozott edzésen 500 kalóriából 45-50%-ban zsírból történt az energianyerés (250 kalóriát osszuk el 9.2-vel, 27 gramm zsírt használtunk fel, ami megfelel egy maximum fél kávéskanálnyi olajnak). Intenzívebb, 75-85%-os átlagpulzussal végigdolgozott egy órában viszont ennek az aránya csökkenni fog, a szénhidrátok javára.
Általánosságban elmondható, hogy hosszan tartó könnyű és közepes munkában a zsírégetés az energiaszükséglet kétharmadát, felét fedezi, nehezebb munka során a szénhidrátégetés kerül előtérbe. Hosszan tartó, nagyon nehéz munkában a fáradás elsődleges oka a szénhidrátkészletek (glikogén raktárak) kimerülése.
Pálos Attila okleveles testépítésfitnesz-szakedző írása
