A testünk minden sejtjében megtalálható magnéziumot a szervezet nem tudja előállítani, így táplálékunkból kell magunkhoz vennünk. Hiánya a test szinte valamennyi folyamatát befolyásolja, ám ha elegendő mennyiségben fogyasztjuk, akár még okosodhatunk is tőle!
A szervezetünk egészséges működéséhez szükséges nyomelemek közül az egyik legfontosabb a magnézium. A szervezet szinte valamennyi funkcióját befolyásolja a magnézium, ezért fontos eleget fogyasztanunk belőle. Testünkben egyszerre körülbelül 25-30 gramm található ebből a fontos nyomelemből, ennek körülbelül felét a csontok tartalmazzák, de az izom- és májsejtekben is sok raktározódik.
Ha nem tudunk koncentrálni
Egy átlagos testsúlyú felnőtt nőnek napi körülbelül 300 milligramm, egy férfinak 350 milligramm magnéziumra van szüksége. A táplálkozási szakértők szerint minden elfogyasztott 1000 kilojoule energia után 25-30 milligramm magnéziumot kellene bevinnünk a szervezetünkbe. A dohányzás, az alkohol fogyasztása, az egészségtelen, mozgásszegény életmód, a rossz táplálkozási szokások, a tartós stressz mind növeli a napi magnéziumszükségletet, de az olyan élettani állapotok, mint például a várandósság, a szoptatás vagy épp a változó kor is a normál szükségletnél valamivel több magnézium fogyasztását teszik szükségessé.
A hányás és a hasmenés, valamint bizonyos gyógyszerek (például egyes vízhajtók, antibiotikumok és gombaellenes szerek) szedése is csökkenti a szervezet magnézium-szintjét. Cukorbetegség, pajzsmirigy-túlműködés esetén akár súlyos magnéziumhiány is kialakulhat, de komoly hiányállapotnak vannak kitéve az alkoholisták is.
Ha nem fogyasztunk elég magnéziumot, arra sokféle tünet hívhatja fel a figyelmet. Az egyik leggyakoribb jel a sportolás közben vagy éjszaka kialakuló fájdalmas lábikragörcs. Jellegzetes magnéziumhiányos tünet a fáradékonyság és a folytonos feszültség érzése is. A szellemi teljesítőképesség csökkenése, a fejfájás és a depresszió is jelezhet magnéziumhiányt, vagyis érdemes erre gondolni, ha levertek vagyunk, és sehogyan sem sikerül a munkánkra koncentrálni. A nyomelem súlyos hiányánál személyiségváltozás, hányás és hányinger, étvágytalanság, zavartság, magas vérnyomás és szívritmus-zavar is felléphet.
Gyorsabb tanulás
A magnézium védi a szív egészségét, normalizálja a keringést, csökkenti a magas vérnyomást, elősegíti az optimális izomműködést, óvja csontjaink egészségét, biztosítja az anyagcsere egészséges működését, hátráltatja a kálciumtartalmú vesekövek kialakulását a szervezetben, lassítja az öregedési folyamatokat, valamint elősegíti az idegrendszer egyensúlyát, sőt, akár bizonyos daganatos betegségek megelőzésében is szerepet játszhat.
A legújabb kutatások viszont arra is fényt derítettek, hogy ez a nyomelem a szellemi teljesítőképességet is jelentősen megnöveli. A szellemi igénybevétel, a koncentráció ugyanis komoly magnéziumigénnyel járó feladat az agy számára. Egy 1995-ös amerikai kutatás szerint a magnézium a negyedik legnagyobb mennyiségben jelen levő nyomelem az agyban, és ha az agy magnéziumszintje alacsony, az agyi idegsejtek túlterhelődnek, romlik az agy teljesítőképessége.
A tel avivi egyetem egyik, öt évig tartó vizsgálatában, amelynek eredményeit a Neuron című tudományos folyóiratban ismertették, a kutatók egy újfajta magnézium-vegyülettel kísérletezve azt figyelték meg, hogy azoknak a patkányoknak, amelyeknek – egyébként elégséges mennyiségű magnéziumot tartalmazó – étrendjéhez ezt a magnéziumkészítményt adagolták, jelentősen javultak a kognitív funkciói, vagyis a figyelme, az érzékelése, a tanulási képességei. A magnéziumszint növekedése a fiatal és idős állatok esetében is javította a memóriát.
Bár ez a kutatás a még további megfigyeléseket igénylő, gyógyszerpiacra egyelőre nem került új vegyületre koncentrált, az általános tanulság mindenképpen megszívlelendő: érdemes odafigyelnünk arra, mennyi magnéziumot veszünk magunkhoz a hagyományos, jól bevált forrásokból. A megfelelő magnézium-bevitel agyunkra gyakorolt jó hatása persze nem egyik napról a másikra alakul ki, de ha tartósan változtatunk táplálkozási szokásainkon, hamarosan örömmel tapasztalhatjuk: már nem vagyunk annyira feledékenyek, és a vizsgákra is gyorsabban készülünk fel.
Miben találjuk?
De milyen élelmiszerekből juthatunk hozzá ehhez a fontos nyomelemhez? Kiváló magnéziumforrások a zöld levélzöldségek, például a spenót, de sok magnézium van a brokkoliban, a mandulában, a diófélékben és a gyümölcsökben (például a fügében, a citromban, a grépfrútban, a banánban). A halak húsa, a tejtermékek és a teljes kiőrlésű gabonafélék, valamint a hüvelyesek is sok magnéziumot tartalmaznak.
A gond csak az, hogy a modern táplálkozási szokások és életmód mellett a természetes forrásokból sokszor nem jut a szervezetünkbe elegendő nyomelem. A műtrágyázás például jelentősen csökkenti a talaj magnéziumtartalmát, így a mezőgazdasági terményekben is kevesebb van belőle. Az egészségtelen táplálkozás, a kevés gyümölcs és zöldség, sok zsíros, finomított, agyonfeldolgozott étel fogyasztása nyomán is kialakulhat magnéziumhiány, de fenyegeti a hiányállapot a folyamatos stresszben élőket, a fogyókúrázókat, sőt, az aktívan sportolókat is. Ha enyhe, semmi mással sem magyarázható tüneteink magnézium-hiányra utalnak, érdemes lehet tehát megfontolni egy magnézium-tartalmú készítmény szedését.
