Nagyon sok élelmiszerinnovációról hallani manapság, ezek nagy része fenntarthatósági, etikai vagy egészségügyi megfontolások miatt jön létre, persze az üzleti érdekek sem elhanyagolhatók. Elsősorban a tejtermék- és húshelyettesítő készítményekről van szó, amivel párhuzamosan nagy divatja van a vegán és vegetáriánus étrendeknek is.
De vajon pusztán az, hogy egy élelmiszer növényi alapanyagokból áll, garancia arra is, hogy egészségesebb? Érdemes alaposan átnézni, hogy miből készülnek ezek az új élelmiszerek és hogyan érik el a hagyományoshoz hasonló állagot, látványt és főleg ízt. Mindenképpen olvassuk el figyelmesen az élelmiszercímkéket és hasonlítsuk össze a megszokottal, hogy eldönthessük, melyik változat az előnyösebb számunkra.
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége ezeket a szempontokat ajánlja a tudatos választáshoz:
- Zömmel a növényi alapú, helyettesítő élelmiszerek is feldolgozott termékek, ezért feltétlenül nézzük meg az élelmiszercímkén, hogy mivel érik el a hagyományoshoz hasonló állagot, látványt és ízt!
- Figyeljünk oda a só- és zsírtartalmukra! Csakhogy egy példát említsünk a közelmúltból. A tavalyi év nagy slágere a vegán burger vagy beyond meat volt. Nem kérdés, hogy fenntarthatóbb az előállítása, mint a húspogácsának, táplálkozás-élettani hatását tekintve pedig jelentős a fehérje-, rost- és vastartalma, ugyanakkor ez is egy feldolgozott élelmiszer, mint a hagyományos hamburger. Magas a só- és zsírtartalma, azon belül a telített zsír is, függetlenül attól, hogy nincs benne koleszterin. A vegán hamburgerről tehát elmondható, hogy nem csak látványban és ízben, de összetételében is sokban hasonlít a hagyományos gyorséttermi változathoz.
- Az „öko”, „bio” önmagában nem csodaszer! Például még az ökológiai gazdaságokban is használnak növényvédő szereket, illetve önmagában attól, hogy valami bio vagy cukormentes, még lehet erősen feldolgozott és túl sós vagy zsíros. Ennek fordítottja is igaz, egy hagyományos termék is ugyanúgy biztonságos.
- Legyünk körültekintőek az újdonságokkal, ha ételallergiánk van! Új típusú allergének jelenhetnek meg a növényi alapú élelemiszerekben, amelyek a korábbinál jóval nagyobb mennyiségben tartalmaznak hüvelyeseket, pl. borsófehérjét, ami ritkán ugyan, de például a szójaallergiásoknál felerősítheti vagy kiválthatja a panaszokat.
- A növényi alapú helyettesítőkből hiányozhatnak bizonyos vitaminok és ásványi anyagok, amelyek az állati variánsokban megvannak, ezeket pótolni kell. Válasszunk dúsított termékeket, vagy úgy állítsuk össze az étrendünket, hogy más táplálékkal bevigyük ezeket is! Különösen a vas, a kalcium, a cink, a B12- és a D-vitamin mennyiségére figyeljünk oda, mert ezek hiányozhatnak a húshelyettesítőkből. Bátran kérjük dietetikus segítségét, aki szakszerűen megmondja, mit honnan pótoljunk azért, hogy semmiben se szenvedjen hiányt a szervezetünk az étrendünk miatt.
- Kell a változatosság! Biztosan előnyös, ha törekszünk a több friss alapanyagból, minél kevesebb sóval, cukorral, zsírral készült ételek fogyasztására. Nyugodtan be lehet iktatni heti 1 húsmentes napot is, ugyanakkor a túl merev étrend, ami akár teljes élelmiszercsoportok fogyasztását is tiltja, korlátozott ételválasztáshoz, tápanyaghiányhoz, bizonyos esetekben akár étkezési zavarokhoz is vezethet.
- Az újdonságnak ára van! Sokszor azért drágábbak az új termékek, mert az előállításukhoz szükséges új technológia vagy annak tökéletesítése még beruházást kíván.
