Napjaink rohanó, stresszes, mozgásszegény életmódja jelentősen túlterheli idegrendszerünket, károsítja egészségünket, amelynek következtében nemcsak fejfájás vagy a koncentrálóképesség csökkenése léphet fel, hanem komoly alvászavar is. Szerencsére viszonylag egyértelmű jelei vannak a zavarnak, ezeket gyűjtöttük most egybe Dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus segítségével.
Egyre többen számolnak be alvászavarról, ami nem is csoda, hiszen gyorsuló, stresszes, túlterhelt világunkat az állandó megvilágítás, a többműszakos munkarend jellemzi – ennek következtében sokunk életében szinte egybefolynak a nappalok és az éjszakák. Ebből aztán egyenesen következik az, hogy a szervezet bioritmusa felborul, és kialakul az alvászavar.
“A nem megfelelő alvás nemcsak életminőség-romlást, fáradtságot, napközbeni aluszékonyságot, a munkaképesség csökkenését okozhatja, hanem szervi betegségeket is”
– jelenti ki Dr. Vida Zsuzsanna, aki hozzáteszi: ilyenkor nemcsak az érintett személy, hanem a környezet is szenved, hiszen ki ne forgolódott volna életében legalább egyszer álmatlanul a horkoló hálótárs mellett?
Ha nem tudunk, az is baj, ha sokat alszunk, az is
Szerencsére a vizsgáló módszerek gyors fejlődése lehetővé teszi az alvás alatti kóros folyamatok egyre pontosabb vizsgálatát és az alvásbetegségek felismerését. De mikor szükséges alvásspecialistához fordulni? A doktornő azt mondja, két esetben: ha nem tudunk aludni, vagy ha túl sokat alszunk. Az alábbi tünetek esetén érdemes alvászavarra gyanakodni – ezekre érdemes idősebb rokonaink figyelmét is felhívni:
• ha nem tudunk elaludni, éjszaka gyakran felébredünk vagy reggel túl korán ébredünk
• ha horkolunk
• ha alvótársunk vagy akár mi magunk észrevennénk, hogy éjszaka kihagy a lélegzetünk
• ha reggel fáradtan ébredünk
• ha napközben álmosak, fáradtak vagyunk, esetleg el is alszunk annak ellenére, hogy eleget aludtunk
• ha napközbeni teljesítőképességünk, koncentrálóképességünk csökken
• ha nyugtalanul alszunk, forgolódunk, esetleg álmunkban rugdalunk
Több szakterület is nyomoz
A megfelelő, nyugodt, jó minőségű alvás nemcsak napközbeni munka- és teljesítőképességünk, hanem egészségünk záloga is. Éppen ezért a fenti tünetek esetén forduljunk a megfelelő szakemberhez! “A diagnózis felállításához, vagyis annak kiderítéséhez, hogy mi okozza az álmatlanságot, illetve a fokozott napközbeni aluszékonyságot, először is a panaszok pontos átbeszélésére, az anamnézis felvételére van szükség. Gyakran kérjük a beteget, hogy vezessen alvásnaplót, emellett pedig kérdőívek segítségével nyomozunk” – mondja Dr. Vida Zsuzsanna.
Az alváslaboratóriumban a betegek panaszai alapján kerül sor a szükséges vizsgálatokra, vagyis éjszakai szűrővizsgálatra, kiterjesztett alvásvizsgálatra, nappali aluszékonysági vizsgálatra. Fontos kiemelni, hogy szorosan együttműködik ilyenkor több szakterület, például belgyógyászat, fül-orrgégészet, kardiológia, neurológia, pszichiátria, pulmonológia.
A terápiát időben el kell kezdeni
Dr. Vida Zsuzsanna kiemeli: az alvásbetegségek mint pl. az alvási apnoe (horkolás, alvás alatti légzésszünet) káros következményei közt szerepelnek a szív- és agyi érrendszeri betegségek, szívinfarktus, stroke, de a zavar cukorbetegséget, jelentős mértékű elhízást is okozhat.
“Az időben elkezdett terápiával megőrizhetjük egészségünket, munkaképességünket és nem utolsósorban harmonikus családi életünket is. Szívből javaslom mindenkinek, hogy ne hanyagoljuk el a panaszokat, és erre hívjuk fel idősebb rokonaink figyelmét is!”
