Ássuk bele magunkat a „metabolic typing” rejtelmeibe. Ha így teszünk, hamar be fogjuk látni, hogy az önsanyargatás alternatívája a saját szervezetünknek megfelelő diéta kiválasztása, amitől már csak egy ugrás a cél: a kilók leolvadása.
Hányan irigykedtünk már valamelyik barátnőnkre, amiért nekik bevált a szénhidrátmentes vagy a szétválasztó diéta, míg mi a sírásig kínozva magunkat álltunk a mérlegre, hogy újabb plusz kilók felugrását konstatáljuk? És hányszor utáltuk a pasinkat, mert ő megehet két tábla csokit is, anélkül, hogy látszódna rajta, mi meg már a péksüti gondolatától is gurulunk?
A metabolic typing, vagyis az anyagcseretípusokra építő étrend ezen változtat úgy, hogy a szervezetet több szempont alapján típusokba sorolva nemcsak a fogyást segíti, de egy olyan személyre szabott étrendet kínál, amely a maximális energiaszintet és a legjobb egészségi állapotot is biztosítja.
A tipizálás több faktor alapján történik. Az automatikus idegrendszeri működések (szimpatikus, paraszimpatikus idegrendszer dominanciája) alapján besorolhatóak vagyunk fehérje vagy szénhidrát típusba, de megkülönböztetünk gyors és lassú égetésű típust is. Előfordulhat, hogy az idegrendszeri és az anyagcsere sebesség alapján meghatározott típus más fehérje, zsír és szénhidrát igényt határoz meg, ezért fontos a dominancia, vagyis annak megállapítása, ezek közül melyik bír nagyobb szereppel.
Hogyan működik?
Így aztán mindezt finomra hangolva más dietetikusok a domináns mirigyük alapján sorolták be az embereket, mert elméletük szerint a domináns mirigytől függ napi aktivitásunk csakúgy, mint táplálék-igényünk. Az egyes tápanyagokkal ugyanis különböző belső elválasztású mirigyek működését serkentjük, s ez egyes táplálékok esetén olyan hormonális mintázatot eredményez, ami kellemes érzetet generál bennünk, így kézenfekvő, hogy ezeket a tápanyagokat tartalmazó ételeket kívánjuk. Így aztán egyre többet fogyasztunk az adott tápanyagból, ezáltal viszont túlpörög az egyébként is domináns mirigy, ez pedig egyensúlyzavart okoz a szervezetünkben. Vagyis éppen ezeket a tápanyagokat kell csökkenteni táplálkozásunkban.
A metabolic typing így végül is négy faktor: az autonóm idegrendszer, a sejtanyagcsere, a hormonrendszer és a vércsoport alapján határozza meg anyagcseretípusunkat, ugyanis ezek a faktorok adják meg anyagcsere-jellemzőinket. Ezek kombinációi alapján válik meghatározhatóvá, kinek milyen élelmiszereket kell vagy érdemes fogyasztania, s milyen arányban. Az már csak érdekes adalék, hogy a fizikai felépítésben, de még a személyiségben is visszaköszönnek az egyes típusok főbb jegyei.
Anyagcsere-típusok
A nőknél négy, a férfiaknál három hormontermelő mirigy dominanciája lehet jellemző.
Az agyalapi mirigy típusúak gyermekiek, mind arcra, mind testfelépítésre, testük nem túl izmos, inkább puha, fejük a testükhöz képest nagy, kezük, lábuk kisebb, babaszerű hízás jellemző rájuk, egész testükön egyenletesen rakódik le a fölösleg. Gyengéjük az összes zsíros tejtermék és a klasszikus cukros, fehér lisztes nyalánkságok. Mivel az agyalapi mirigy működését a tejtermékek serkentik, így ezeket kell visszafognia a fogyáshoz.
A mellékvese típusba általában erős, zömök testalkatú emberek tartoznak, akik akkor is erősek és izmosak, ha semmit nem sportolnak, csontozatuk is erős, így sosem lesznek nádszál vékonyak. Inkább előre és a hátukra híznak, és kidomborodó pocak jellemezheti őket. Mumusuk az összes vörös hús, ezt tehát érdemes messze elkerülniük, a sós ételekkel egyetemben, és jó, ha a gazdag ételeket úgy általában elfelejtik.
A pajzsmirigy típusúak egyensúlyi helyzetben mindannyiunk példaképei: vékony csontú, karcsú emberek. Jellemzően a test közepére (derék alatt és felett), valamint a combokra híznak, de még ekkor is kecsesek maradnak. Hosszúkás ujjaik vannak, és a leginkább a szénhidrátok, édességek és a koffein csábítja őket, ezekről kell lemondaniuk.
A petefészek típusba értelemszerűen csak nők tartozhatnak, és adott, hogy gömbölyded formáik, kerek csípőjük miatt a legnőiesebb típust képviselik. Ezek a formák mindaddig optimális kinézetet kölcsönöznek nekik, amíg nem engednek a zsíros tejtermékek, az erős fűszerek és a vörös húsok csábításának. Ha mégis így adódik, elsősorban csípőtájékra, fenékre híznak. Hogy ez ne történjen meg, a csirke, a hal és a tojás fogyasztását is mérsékelniük kell.
Személyre szabva
Fontos megjegyezni, hogy bár kinézetünk alapján könnyen magunkra ismerhetünk, a hormonális típusokat inkább a tiltott ételek és a napszaki ételmennyiség szempontjából kell figyelembe venni, a táplálékunk összetételét nagyobb mértékben az anyagcserénk típusa határozza meg, s ahhoz, hogy a vágyott egyensúlyt, ezzel együtt a kilók leolvadását elérhessük, ezt is tudnunk kell.
Ma már kérhetjük szakértők segítségét is a témában, aki típusunknak megfelelő mozgásformát is ajánl a gyorsabb hatás elérése érdekében, hiszen a táplálkozásunk a sportbeli teljesítményre is hatást gyakorol, de a személyre szabott diéta azért is fontos, mert ez határozza meg az alapvető makrotápanyagok számunkra optimális arányát. Az egyedi biológiai jellemzők alapján összeállított diétával pedig értelemszerűen az emésztés, ezáltal pedig az összes létfunkció hatékonyabbá válik, tehát minden szempontból kirobbanó formába hozhatjuk magunkat nyárra.
