A húsvét nem csak vallási, hanem tavaszváró és egyúttal termékenységi ünnep is egy sor olyan szimbólummal, melyek mindegyike az új életet jelképezi. A megújulás és kibontakozás jegyében összegyűjtöttük a női termékenységgel kapcsolatos legelterjedtebb mítoszokat és azok cáfolatát.
1. Tévhit: A gyereknemzés a világ legegyszerűbb dolga, és ha minden rendben van, elsőre is sikerülhet
A valóság: A gyereknemzés valóban egyszerűnek tűnik, hiszen nem kell hozzá más, csak hogy két sejt megfelelő időben találkozzon. Ennek ellenére egyetlen menstruációs ciklus (azaz kb. 28 nap) alatt, rögtön az első próbálkozásra csupán a párok 20-25%-a jár sikerrel. 12 hónapon át tartó próbálkozást követően viszont már a babát tervezők 80%-a örülhet. A fogamzás sikerét nagyban befolyásolja az életkor és az életmód is, másokat pedig szervi problémák akadályoznak a szülővé válásban. És akkor még nem is beszéltünk az ismeretlen eredetű meddőkről, akik tökéletes eredmények ellenére hosszú ideig várnak a csodára. Úgy tűnik tehát, hogy a teherbe esés inkább csak elméletben egyszerű, sokaknál a gyakorlat sajnos végtelenül bonyolult és nehéz.
2. Tévhit: A peteérést könnyű kiszámolni: középidőben, a 14. napon van
A valóság: A menstruációs ciklus hossza, és ebből kifolyólag a peteérés ideje is minden nőnél máshogy zajlik: másmilyen hosszúságú, máskor következik be, és nem mindig úgy, ahogy a nagy könyvben meg van írva. Nem feltétlenül 28 napig tart (25-36 nap között normális), ám még ha nagyjából állandó időközönként meg is jön, külső körülmények akkor is megzavarhatják. Például betegség, trauma hatására a peteérés folyamata lelassulhat, vagy akár meg is állhat, de dupla ovuláció is előfordulhat egy cikluson belül. Számolgatás helyett inkább figyeljünk testünk jelzéseire: a reggeli testhőmérséklet, a méhnyaknyák állaga segíthet „belőni” a peteérés idejét. Azaz azt a rövid időt, amikor a legnagyobb eséllyel esünk teherbe.
3. Tévhit: Hüvelyfolyása mindig van egy nőnek, ebből nem lehet megállapítani a termékeny napokat
A valóság: Először is, a hüvelyfolyás nem keverendő össze a méhnyaknyákkal! Előbbi mindig valamilyen fertőzésre vagy kórokozó jelenlétére utal, kellemetlen szaggal vagy diszkomfort érzéssel jár, viszkethet, csíphet. A méhnyaknyák jelenléte ezzel szemben természetes, nincs szaga, állaga pedig a ciklus során változik. A terméketlen napokon általában alig van nyák, a kissé termékeny napokon kevés, sűrű, fehéres vagy sárgás, nem túl nyúlékony nyák a jellemző. A nagyon termékeny napokon a nyák vízszerűen átlátszó, nyúlékony (ekkor szinte vonzza a spermiumokat). A peteérés után a nyák „visszafejlődik”, van, hogy el is tűnik. Ha minden nap figyel rá a nő – például a WC papír, vagy az ujja segítségével -, kikövetkeztetheti, mikor termékeny.
4. Tévhit: Nincs két ovuláció egy hónap alatt
Valóság: Közkeletű nézet, miszerint a ciklus leforgása alatt egyszer és csakis egyszer van peteérés. És bár az „egy ciklus-egy peteérés” teória persze nem áll messze az igazságtól, szinte mindannyian hallottunk már olyan foganásról, amelynek időpontja nem esett egybe a „rendes” peteéréssel. Az ilyen esetet csodának is nevezhetjük, ám biológiailag sem lehetetlen. Ugyanis előfordulhat – igaz, nagyon ritkán, – hogy a ciklusban akár kettő petesejt is megérik, méghozzá két különböző időpontban.
5. Tévhit: Ha egy nő nem tud teherbe esni, az nagy eséllyel az ő hibája
A valóság: Statisztikák szerint, a meddőség oka 45-50%-ban női, 40-45%-ban férfi eredetű, és az esetek 15-20%-ában mindkét félnél van olyan elváltozás, ami akadályozhatja a fogamzást. Az ismeretlen eredetű meddőség – azaz, amikor nem mutatható ki az ok – 5-15%-ban fordul elő. Gyakran lehet olvasni a női termékenységi problémáról, okozza azt a hormonrendszer elégtelen működése, az ovuláció rendszertelensége vagy például endometriózis, de sajnos a férfiaknál is számos tényező állhat a háttérben (például ha kevés, vagy rossz minőségű hímivarsejtjük termelődik). A meddőség egyébként senkinek sem a „hibája” – ahogy nem hibáztathatunk egy embert azért sem, mert mondjuk magas a vérnyomása.
Férfias tévhitek
Virágoznak a férfiak termékenységről szóló mítoszok, amelyek közül a legismertebb, és a leginkább szívbe (és önérzetbe) marokoló: a termékenység a férfiasság egyik jele. Ez tévhit, a termékenység és a szexuális működés ugyanis nem mindig áll összefüggésben. Lehet egy férfi ereje teljében az ágyban, miközben rosszabb minőségű spermával van „megáldva”, és fordítva is igaz: attól, mert valakinek engedetlen „katonái” vannak, lehet még szuper szerető. Előfordulhat, hogy a két dolog összekapcsolódik: ha például hormonprobléma, fizikai károsodás, deformitás, krónikus betegség gátolja a nemzést, a férfinak elmehet a kedve a szextől.
Húsvéti nyuszi: a termékenység jelképe
A tojás ősi termékenység szimbólum, szinte minden népnél fellelhető: a születés, a teremtés, a megújulás jelképe. De nem csak a tojás, hanem a nyúl is termékenységi szimbólum. Már az ókori Egyiptomban is így volt, míg a német hagyományok szerint a – szaporasága és éjszakai állat mivolta miatt – a nyuszi az, aki minden tavasszal új életet teremt a Földön.
