A pihenés sokáig nagyon leegyszerűsített tartalmat takart a hétköznapi életben. Valójában az addig napi rendszerességgel végzett tevékenységgel – pl. munkavégzéssel – összefüggő életmódtól való teljes eltérést, leginkább az alvást, napozást, olvasást, tv-nézést tartalmazta, amit ma már az ún. passzív pihenés fogalommal jelölünk. A sportolók már akkor is valami egészen mást értettek a pihenés alatt, és ez napjainkra teljesen áttevődött a hétköznapi terminológiába is. Az amatőr- vagy hobbisportolók is egyre gyakrabban élnek a passzív pihenés mellett az aktív pihenéssel.
Az aktív pihenés nem semmittevés
Olyan elfoglaltságot jelent, ami eltér legalább lényeges részleteiben – de akár teljes mértékben is – attól, amit hivatásszerűen vagy amatőrként életvitelszerűen, rendszeresen végez a sportoló. Nagyon fontos jellemzője, hogy a mozgás intenzitása alapvetően más, mint az edzés-/versenyidőszakban végzett mozgás intenzitása, az aktív pihenés közbeni mozgás kimondottan alacsony intenzitású, tehát alacsony pulzusszámon, abszolút aerob fázisban kell, hogy történjen és időtartamát tekintve is kevesebb, mint az edzések.
Legfontosabb szerepe
Az aktív pihenés egyik legfontosabb szerepe abban van, hogy az edzések során elvégzett fejlesztő munka pihenés hiányában nem épül be az izmokba, sőt ellenkező folyamat indul el, leépülés, fáradtság, a túledzettség állapota alakul ki. Ez amellett, hogy romló eredményeket, és pszichésen negatív hatást eredményez, fokozott sérülésveszélyt is generál, a fáradásos törések, szalag-, illetve izomszakadások melegágya.
Az aktív pihenés optimális helye
Attól függ, hogy a felkészülési- vagy versenyidőszakban, illetve annak lezártával kerül-e rá sor. A felkészülési időszakban az edzésintenzitás ciklikus, általában 2:1, vagy 3:1 arányú. Ez azt jelenti, hogy 2, illetve 3 hét fokozódó terhelésű hetet 1 könnyített követ, aminek során kevesebb edzésmunka, alacsonyabb intenzitással történik, és nagyobb arányban vannak benne az ún. regeneráló edzések (ezek ugyancsak futóedzések, de könnyű, laza futások, esetleg futókirándulás), illetve az ún. keresztedzések, ami futók esetében jellemzően úszás, jóga, esetleg könnyű kerékpározás.
Felkészülés utáni teendők
A következő aktív pihenési időszakra akkor kerül sor, amikor lezajlik a felkészülés, ami aztán a kitűzött verseny teljesítésével zárul. Ilyenkor javasolt a verseny után passzív pihenéssel indítani (pl. szauna, masszázs, jégszauna), majd ezután – versenytávtól függően egy, akár két hét is aktív pihenéssel töltött időszak legyen, mielőtt az újabb versenyre való felkészülés elindul. Itt szintén az alacsony intenzitású, futó-jellegű tréningek, illetve más sportágak alkalmazása a legcélravezetőbb. Érdemes ezt a metódust követni, és amikor egy teljes versenyévad lezárul, akkor egy hosszabb regeneráló időszakot beiktatni. Itt az átlagostól nagyobb szerepet kap a passzív pihenés (szauna, masszázs, stb.), és ez az időszak kiválóan alkalmas arra, hogy a következő versenyévadot megtervezzük, amire a felkészülést idejekorán, megfelelően regenerálódott, fizikailag és pszichikailag is teljesen kipihent állapotban meg tudjuk kezdeni.
Dr. Csisztu Attila edző írása
