A koronavírussal kapcsolatban csak egyetlen dolog a biztos: a bizonytalanság. Valójában az sem tiszta még, hogy honnan jött, az sem látszik e cikk írásakor (szeptember hónap első harmada), hogy mikor lesz vége ennek a mindenképpen embert és gazdaságot próbáló időszaknak.
Sőt: nem csupán a vége nem látszik, de a járvány második hullámán ülünk, amikor is hatásos vakcina hiányában a legtöbbet azzal tehetjük, hogy betartjuk az alapvető járványügyi szabályokat, mindezt úgy, hogy nem várunk valamilyen „felsőbb utasításra”, hanem a józan paraszti eszünket használjuk, felelősséggel döntünk és viselkedünk.
Mikor lesz vakcina?
Az utóbbi hetekben egyre több pozitív hír érkezett vakcinafrontról, bár arra jelenleg nem érdemes számítani és nagy tételben fogadni sem, hogy néhány héten belül emberek százmilliói jutnak hozzá a védőoltáshoz. Persze e téren van egy csavar is: Oroszország korábban már bejelentette, hogy a világon elsőként létrehozták a Covid-19 elleni szérumot, de ezzel kapcsolatban a nemzetközi közvélemény és maga a WHO is igencsak szkeptikus. Közismert, hogy egy védőoltás kifejlesztése, tesztelése nagyon bonyolult tudományos és jogi folyamatok mentén zajlik a használhatóság, a hatékonyság és legfőképpen a biztonság jegyében. Valójában évekig tartó folyamatról van szó. Ugyanakkor a világban e cikk írásakor összesen 130 vakcinafejlesztési program működik, ebből 30 már a klinikai vizsgálati fázisban van, míg féltucat a harmadik fázisban fut, ami már közel van a sikerhez – erről beszélt Jakab Ferenc virológus szeptember elején.
A Koronavírus-kutatási Akciócsoport vezetője akkor úgy látta, hogy a fejlesztésekkel kapcsolatban a jövő év elején várhatók előzetes eredmények, az oltási program a következő esztendő első félévében indulhat el. E téren szinte folyamatos a változás, hiszen szinte napról napra érkeznek pro és kontra vakcinaprognózisok. Vagyis az látszik, hogy a biztonságos vakcina még jó ideig nem lesz elérhető, így a megelőzés és az egészségmegőrzés felelőssége áttevődik az egyén szintjére. Az elmúlt hónapokban mindenki olvashatta már ezerszer, hogy mik a hatékony kézmosás szabályai, hogyan kell tartani a távolságot embertársainktól leginkább zárt térben, s hogy a maszkhasználat mindenképpen ajánlott.
Maszk-kisokos
Mi most a Pécsi Tudományegyetem virológusainak segítségével teszünk rendet azzal kapcsolatban, hogy melyik típusú maszk mire alkalmas és mire nem. Alapvetően sebészi- és FFP (úgynevezett félálarc) maszkokról beszélünk, tehát nézzük, hogy mit kell tudnunk ezekről az eszközökről!
A sebészi maszk jellemzői:
- nem szűr teljesen, az apró cseppeket nem szűri meg,
- nem teljesen zárt, nem simul az arcra, így ezeken a helyeken be tudjuk szívni, lélegezni a vírus tartalmú cseppeket,
- ennek megfelelően nem véd a vírus ellen,
- azok használják, akik betegek, hogy a hirtelen jött köhögési rohamokkal vagy tüsszentéssel ne terjesszék a vírust.
Ha minden egészséges ember sebészi maszkban jár az utcán, az hatalmas pánikot is kelthet.
Nagyon fontos: ha kifogynak a készletek, mert egészséges emberek hordják (feleslegesen), nem marad annak, aki tényleg beteg.
És ami legfontosabb: kicsit vonatkoztassunk el a járványtól, ilyen maszkokat használnak a műtőkben, fogászati kezeléseken, stb., ezeknek az orvosoknak is szükségük van a maszkokra a mindennapi munkájukhoz (függetlenül a vírustól).
Az FFP maszk (félálarc) jellemzői:
- kilégzőszelepes, tehát a kilélegzett levegőt engedi ki a szelepen keresztül,
- teljesen zárt, rásimul az arcra, a réseken nem tud szűrés nélküli levegő beáramolni,
- így belégzéskor szűr, a teljes felületén keresztül,
- az apró cseppeket is képes megszűrni, így véd az esetleges fertőződés ellen.
Ilyen maszkokat használnak az egészségügyi dolgozók, mentősök, stb., akik ténylegesen betegeket ápolnak.
Persze a maszkgyártás megihlette a világ legnagyobb technológiai vállalatait is. Az LG például a 2020-as IFA szakkiállításon mutatja be kategóriateremtő arcmaszkját, ami sokkal inkább nevezhető egyfajta mobil légtisztítónak is. A PuriCare™ technológiát alkalmazó eszköz egyes piacokon már elérhető. A PuriCare Wearable két, az LG háztartási légtisztítóiban is megtalálható H13 HEPA-szűrőt tartalmaz. A vállalat legfejlettebb légtisztítási technológiája révén a nagy teljesítményű, cserélhető szűrők friss és tiszta levegőt biztosítanak a felhasználók számára kül- és beltéren egyaránt. A készülék szabadalmaztatott lélegzésszenzora érzékeli a felhasználó légzési ciklusát és a belélegzett levegő volumenét, és ehhez igazítja az eszköz kettős ventilátorának három fokozatban állítható sebességét, így mindig megfelelő mennyiségű tiszta, szűrt levegőhöz juttatja használóját. Belégzéskor a ventilátorok automatikusan nagyobb sebességre kapcsolnak, kilégzéskor pedig lefékeznek, így könnyítve meg az oxigéncsere folyamatát.
És persze az Apple sem tétlenkedik, hiszen a mérnökei – igen, akiknek az iPhone-okat is köszönheti a világ – kifejlesztették a saját maszkjukat. A ClearMask néven elérhető, három rétegű eszköz kiszűri a ki- és bejövő részecskéket és akár ötször is mosható és természetesen újrahasznosítható.
