A mindennapi energiaszükségletünk 10 százalékát kellene cukorból fedeznünk. Ez – ha fogyasztunk gyümölcsöket, tejtermékeket – hamar elérhető mennyiség a nap folyamán úgy, hogy még finomított, hozzáadott cukrot sem kell a szervezetünkbe bevinnünk.
A fehér cukor egy egyszerű szénhidrát, amelyet cukorrépából készítenek. Míg maga a nyers cukorrépa körülbelül 20 százalék cukrot, ezzel szemben a kristálycukor 95 százalék cukrot tartalmaz. A legtöbb háztartásban a kristálycukrot használják édesítésre.
A kristálycukor – vagy ahogyan a szóbeszédben elterjedt „édes méreg”-nek is nevezik – megemeli az inzulinszintet, serkenti az adrenalin termelődését, illetve felelős a székrekedésért, emésztési problémákért is, korlátlan fogyasztás esetén.
A cukor a szervezetben savas hatással bír
A szervezet ugyan megpróbálja közömbösíteni, „lúgosítani” a cukrot de ha nincs megfelelő „lúgos” tápanyag, akkor a testünk a „tartalékaihoz” nyúl, amelynek eredménye, hogy a folyamat során a szervezet elvonja az értékes vitaminokat, ásványi anyagokat önmagától. Többek között elvonja a hiányzó kalciumot, amely csontritkulást és fogszuvasodást idézhet elő.
Egészséges alternatívájaként tartják számon a barnacukrot, amelyet ugyanúgy cukorrépából nyernek, mindössze annyi különbséggel, hogy a folyamatot még azon a ponton leállítják, ahol a tisztítás még nem teljes, vagyis a cukor még tartalmaz természetes anyagokat. Élettani hatása azonban a fehér- és barnacukornak is káros.
Napjainkban már számos alternatíva elérhető
Az ételeink, italaink édesítésére használt termékek kiválasztása komoly fejtörést okozhat és egyáltalán nem mindegy, melyik alternatíva mellett tesszük le a voksunkat. Egyébként a legjobb lenne kerülni magát az édes ízt, mert minél többet fogyasztunk belőle, annál jobban fogjuk azt kívánni. Az édesítőszeres ételek elfogyasztása is inzulinreakciót vált ki a szervezetben. Tehát ezeket a termékeket is csak mértékkel fogyasszuk. Íme, egy kis segítség, hogy mire/mikre cserélhetjük le a kristálycukrot, ha édes ízvilágra vágyunk, és mire figyeljünk, melyik édesítőszeres termékeket kerüljük.
Az édesítőszereket különbözőképpen csoportosíthatjuk:
Mesterséges édesítőszerek:
Aszpartam: A legtöbbet vitatott és vizsgált édesítőszer, amely körülbelül 200-szor édesebb a szacharóznál. Rákkeltő hatású mesterséges édesítőszerként tartják számon, számos kritika és cáfolat elérhető az interneten is ebben a témában. Ha egy termék összetevői között az alábbi szám szerepel: E951, akkor aszpartam található benne.
Szacharin: Nullakalóriás édesítő, amely körülbelül 300-600-szor édesebb a cukornál. Hátránya a kesernyés utóíz. Vizsgálatok alapján napjainkban úgy tűnik, hogy ez a legbiztonságosabb mesterséges édesítő, amelynek száma E954.
Ciklamát: Körülbelül 40-szer édesebb a cukornál, az Egyesült Államokban a mai napig tiltólistán van, rákkeltő hatásúnak nyilvánították. A világon 50 országban, köztük Magyarországon is engedélyezték a használatát. Száma E 952.
Aceszulfám-K: Mintegy 200-szor édesebb, mint a cukor, a szervezet nem bontja le, változatlan formában kiürül a beleken keresztül. Nincsenek különösebb mellékhatásai, azonban mesterséges édesítőszer lévén sokan elzárkóznak használatától. Száma E 950.
Természetes édesítőszerek:
Stevia: Ennek a dél-amerikai növénynek a levelei 30-szor, a kivonatai pedig akár 300-szor is édesebbek répacukornál.. Nem okoz fogszuvasodást, kalóriatartalma pedig nulla. Gombaölő hatása miatt alkalmas Candida-kúra alatti édesítésre. A steviol-glycoside-ok főzés, sütés során sem bomlanak le, így a cukor teljes körű helyettesítője.
Eritritol: Cukoralkohol, más néven a poliolok közé tartozik. A legnagyobb része a vékonybélben felszívódik, csak minimális mennyiség kerül a vékonybélbe, így nem okoz bélproblémákat. 1 gramm eritrit mindössze 24 g kalóriát tartalmaz, glikémiás indexe pedig nulla.
Xilitol: Szénhidráttartalma 75, kalóriatartalma pedig 40 százalékkal alacsonyabb a cukorénál. A cukorral azonos mennyiségben kell adagolni főzés és sütés esetén.Sokaknál azonban bélproblémákat okoz: puffadás, gázosodás, hasmenés léphet föl
Méz: Majdnem ugyanannyi kalória van benne, mint a cukorban, tápanyagait tekintve használata mégis előnyösebb a cukornál. Sokkal egészségesebb, mint a mesterséges édesítőszerek vagy a kristálycukor, fogyókúra esetén viszont nem ajánlott a fogyasztása.
Összegezve tehát: ha édes ízekre vágyunk, válasszunk inkább természetes édesítőszert vagy használhatunk édesebb gyümölcsöt is különböző sütemények, reggeli kásák, joghurtok édesítésére. Ilyen például a banán, a datolya, vagy az édesebb ízű bogyós gyümölcsök.
Teánkat, kávénkat, ha lehetséges, fogyasszuk natúr, cukrozatlan formában. Gyermekeinket pedig a lehető legkésőbb ismertessük meg ezekkel az édes ízekkel, így nem fognak hozzászokni, igényük sem lesz rá.
Mutassunk példát cukormentesen!
