A nők egészségtudatosabbak, mint a férfiak, de a járványhelyzet hatására csaknem minden második válaszadó komolyabban veszi az egészségmegőrzést.
Ha fel kell sorolnunk, mit tanultunk az elmúlt másfél év tapasztalataiból, akkor az egészség megőrzésének fontossága előkelő helyet foglal el ezen a listán – ezt igazolja a Béres Gyógyszergyár és a Szeretlek Magyarország.hu közös felmérése.
Miről árulkodnak a számok?
Egyértelműen úgy tűnik, hogy a járványhelyzet egyik pozitív hozadéka, hogy jobban értékeljük az egészségünket – a megkérdezettek legnagyobb arányban (44%) legalábbis ezt jelölték meg az elmúlt időszak pozitívumaként. A járványhelyzet hatására rögzült szokások között vezet az immunrendszer támogatása (50%), az alapos kézmosás és a stressz levezetése csak utána következik 42-42%-kal.
Szinte teljes az egyetértés abban a kérdőív alapján, hogy a saját felelősségünk, hogy egészségesek maradjunk – 94% vélekedik így, és nem hárítaná át ezt a családjára, a munkahelyi közegre vagy az államra. A válaszolók a közepesnél kicsit jobban tartják magukat egészségtudatosnak – egy ötfokú skálán 3,61-es értéket eredményezett a válaszok összesítése. Talán azért is érzik, hogy van még mit javítani a tudatosságon, mert a járványidőszak erősen korlátozta a lehetőségeket: a legnagyobb arányban (39%) ugyanis azt találták a válaszadók problematikusnak, hogy a bezártság miatt nem tudtak eleget mozogni.
Sokan találkoztak közvetve vagy közvetlenül a koronavírussal
A válaszolók egynegyede (26%) érzi csak úgy, hogy szinte kicsattan az egészségtől, olyan remekül van. Kétharmaduknak (67%) vannak kisebb egészségi gondjai, míg 100-ból hatnak komoly problémái vannak.
A kérdőív kíváncsi volt arra is, hogy vajon hányan találkoztak közelebbről COVID-fertőzéssel – akár mert megbetegedtek, akár mert egy hozzátartozójuk volt érintett, esetleg gyanús volt, hogy megfertőződtek, de nem sikerült kideríteni, hogy így van-e.
A többségnek (54%) volt valamilyen személyes élménye a koronavírussal kapcsolatban, 46% mondta azt, hogy nem érintette semmilyen formában.
Az 55 év feletti kitöltők esetében ez az arány még nagyobb: 57%-ukat nem érintette a koronavírus, ezért elmondható, hogy valamelyest sikeres volt az idősebb emberek megvédése.
Bezártság, kevés mozgás, túl sok evés – így születik a „karanténháj”
A koronavírus azon túl is megnehezítette az életünket, hogy nagyon sokakat komolyabban megbetegített. A válaszadók leginkább a bezártság miatti kevesebb mozgást (39%) érzékelték problémának. A mozgás hiánya jobban zavarta a nőket, mint a férfiakat (44% vs. 34%), illetve a budapestieket, mint a vidékieket (49% vs. 35%). A felmérésben résztvevők több mint egynegyede (27%) azt is nehezményezi, hogy nem tudott könnyen orvoshoz eljutni. 22% nevezte meg problémaként azt, hogy túl sokat evett, vagy legalábbis nem túl egészséges ételeket fogyasztott.
Érdekes különbség, hogy a női válaszadók listáján sokkal előrébb, a második helyre került problémaként – még a túl sok evést is beelőzte –, hogy túl sokat szorongtak – 29% érezte így. A férfiaknak ezzel szemben csak 13%-a számolt be arról, hogy a túlzott szorongás zavarta volna.
Barátunk lett-e a kézfertőtlenítő?
A járvány sokunkat ráébresztett a pozitív dolgokra is: a felmérésben a résztvevők több választ is megjelölhettek, ezek alapján 44%-uk jobban értékeli most az egészségét, 38% jobban figyel saját magára és másokra, 33% még inkább fontosnak tartja, hogy támogassa immunrendszerét, 32% jobban figyel a higiéniára, 24% többet mozog, sétál.
Új szokások is kialakultak, amelyek közül a megkérdezettek körében egyértelműen az immunrendszer támogatása vezet, 50%-kal. Az alapos kézmosás és a stressz levezetése 42%-kal a második helyre került.
A válaszolók egyharmada vezette be új szokásként, hogy hord magával kézfertőtlenítőt – bár a kézfertőtlenítő leginkább a nőknek lett jó barátja, ők jóval magasabb arányban válaszolták azt, hogy immár hordanak maguknál, mint a férfiak (41% vs. 23%). Bár a megkérdezettek 39%-ának nehézséget okoztak a bezártság miatti korlátozott mozgási lehetőségek, a válaszadók 32%-a mégis gyakrabban mozgott, sportolt. 29% arra a gyakorlatra is áttért, hogy ha valami megoldható online, legyen szó megbeszélésről, vagy vásárlásról, akkor arra törekszenek. Az online ügyintézés sokkal elfogadottabb a budapestiek körében, mint a vidékieknél (43% vs. 25%), illetve a felsőfokú végzettségűeknél a középfokú végzettségűekhez képest (40% vs. 19%).
Mi tesz minket egészségtudatossá?
Az egészséges táplálkozást gondolják legtöbben az egészségtudatosság alappillérének (85%). Második helyen a sport, mozgás (79%), harmadik helyen az immunrendszer támogatása (69%) áll. De a válaszolók közel kétharmada fontosnak tartja a minőségi alvást (65%), és a stressz kezelését (62%) is. A rendszeres szűrővizsgálatok (43%) vagy az egészségmegőrzéssel kapcsolatos információk követése (22%) már kevésbé hangsúlyos elemei az egészségtudatosságnak a válaszadók szerint.
Éles a különbség a felsőfokú és a középfokú végzettséggel rendelkezők válaszai között: előbbiek minden opciót nagyobb arányban jelöltek meg, legnagyobb különbség a minőségi alvás (75% vs. 56%), és a stresszkezelés (71% vs. 54%) szerepének megítélésében van.
Az eredmények alapján a nők egészségtudatosabbnak tűnnek, mint a férfiak: minden lehetséges választ magasabb arányban jelöltek be, a legjelentősebb, közel 20%-os eltérés a stresszkezelés megítélésében van a nemek között.
Ha saját magukról kell megállapítaniuk a válaszadóknak, hogy mennyire egészségtudatosak, akkor már nem ilyen markáns különbség látszik a nők és a férfiak között: a nők 21%-a, a férfiak 15%-a tartja magát teljes mértékig egészségtudatosnak. Az ötfokú skálán mért 3,61-es átlag összeredményként arra utal, hogy még van hova fejlődni egészségtudatosság terén.
Immunrendszert támogató készítményekkel az egészségért
Az egészség megőrzése érdekében a felmérésben résztvevők közül a legtöbben immunrendszert támogató készítményeket szednek a (63%), ügyelnek a kiegyensúlyozott táplálkozásra (57%), sok időt töltenek szabad levegőn (51%), heti 2-3 alkalommal sportolnak (50%). Még a stresszoldásra is szán időt a válaszolók több mint egyharmada (35%).
„Az elmúlt másfél évben nagyon sokan döbbentek rá arra, hogy immunrendszerünknek mennyire fontos szerepe van szervezetünk egészséges működésében, és mennyire fontos támogatni a megfelelő működését. Talán most látszott igazán, hogy mennyire örökérvényű id. dr. Béres József híres mondása: „Csak azt tudnám minél többekkel megértetni, hogy sokkal könnyebb az egészségünket megvédeni, mint betegségből felépülni.” Felértékelődött a prevenció, hogy a betegségek megelőzését egészséges életmóddal, helyes táplálkozással segítsük, továbbá rendszeresen járjunk szűrővizsgálatokra is, hogy a lehető leghamarabb észrevehessük, ha problémánk adódik” – hangsúlyozza a Béres Gyógyszergyár szakértője.
Ismét elmondható, hogy a nők jóval egészségtudatosabbnak bizonyulnak a férfiaknál: a nők inkább szednek immunrendszert támogató készítményeket (69% vs. 57%), sportolnak heti 2-3 alkalommal (55% vs. 45%), vagy ügyelnek a táplálkozásukra (63% vs. 49%), mint a férfiak.
A megkérdezettek legnagyobb része helyesen úgy gondolja, hogy az életmódunk van leginkább hatással egészségi állapotunkra. Második helyre került a genetikai háttér, harmadik helyre a környezeti hatások, negyedikre pedig az egészségügyi rendszer állapota. Ennél a kérdésnél nem volt szignifikáns különbség a válaszadók demográfiai adatait illetően.
Négyszer több férfi iszik rendszeresen alkoholt, mint nő
Arra is kíváncsi volt a kérdőív, hogy ki milyen kockázati tényezőknek teszi ki magát, amivel befolyásolja egészségi állapotát.
A legtöbben (54%) azt jelölték meg, hogy van rajtuk némi súlyfelesleg. A válaszolók egyharmada (33%) a kevés alvást is okolja a rosszabb egészségi állapotáért, egynegyede (25%) pedig úgy véli, hogy túl sok stresszel jár a munkája.
23% az egészségtelen ételek fogyasztását érzi hibás szokásnak, 15% dohányzik, 14% rendszeresen, heti több alkalommal fogyaszt alkoholt. A férfi válaszolók csaknem egynegyede (24%) mondta azt, hogy rendszeresen, heti több alkalommal fogyaszt alkoholt – a nőknél csak 6%-os ez az arány.
A válaszadók elég egyöntetűen úgy látják, hogy saját felelősségünk, hogy egészségesek maradjunk – 95% jelölte meg ezt az opciót válaszként, csak 4% véli úgy, hogy az állam felelőssége, hogy megfelelő ellátást biztosítson.
Mindent összevetve elmondható, hogy a fővárosi, felsőfokú végzettséggel rendelkező nők csoportja a leginkább egészségtudatos, ők tesznek meg legtöbb mindent egészségük megőrzéséért.
Az 1033 válaszadó részvételével zajló nem reprezentatív online felmérés a Szeretlek Magyarország.hu közreműködésével 2021. május 26-június 18. között zajlott.