A kávéban található koffein a világ lakosságának legkedveltebb olyan stimuláns hatású pszichoaktív élvezeti szere, amely gyorsítja a központi idegrendszer működését, növeli az éberséget, ráadásul legálisan fogyasztható. Ebben a cikkben a kávéfogyasztással kapcsolatban olvashatsz pro és kontra érveket.
Néhány évtizeddel ezelőtt a kávézást még a keringési betegségek kockázati tényezőjének gondoltuk. Azóta sorra jelennek meg olyan tanulmányok, melyekben a kávéban lévő anyagokat elemzik és az emberi szervezetre gyakorolt pozitív hatásait részletezik.
Régen és most
A kávé az egyik legrégebbi és egyben legkeresettebb ital, főleg közérzetjavító és stimuláló hatása miatt. Világszerte napi 2,25 milliárd csészével fogy belőle. Épp a népszerűségéből adódóan kezdték el alaposan vizsgálni az egészségre gyakorolt hatását. Meglepő módon számos tanulmány demonstrálta a kávéfogyasztás és az egészségi kockázatok csökkenése közötti kapcsolatot. A kávéfogyasztás és a koffein hatásainak tudományos megítélése kiváló példa arra, hogyan változhat a megszerzett tudás bővülésével egy-egy jelentős biológiai hatásokkal rendelkező élelmiszerről alkotott véleményünk.
A koffein és hatásai
A koffein a bélcsatornából gyorsan felszívódik, és eljut a szervezet minden pontjára, az agyat is beleértve. A koffein az idegsejtekben az adenozinreceptorok gátlója – mivel az idegi ingerületátvivő anyagok működését befolyásoló adenozin általában szintén gátló hatású, így a “gátlás gátlásával” a koffein az idegsejtek működését serkenti.
A koffein körülbelül egy órán belül felszívódik a vékonybélből és a vérárammal az agyba kerül. Itt a legmagasabb koffeinkoncentráció a fogyasztást követő két órán belül várható. A koffein enzimek általi lebontásának idejét egyéni adottságok határozhatják meg. Ez a folyamat 6–10 óra múlva lesz jelentős, ekkor kezdenek el kapcsolódni az adenozin-molekulák. Emiatt érdemes lefekvés előtt 6-10 órával meginni az utolsó kávénkat. A koffeinbevitel napi mennyiségét 400 mg-ban ajánlott limitálni, ennél több már nem egészséges.
A kávéfogyasztás hatását befolyásolja az ital koffeintartalma, a kávészemek minősége és az elkészítés módja is. A robusta típusú kávéból egy csésze akár elérheti a 200 mg-ot is, míg a magaslaton termett arabica kávék csak 100 mg koffeint tartalmaznak. A koffeinfogyasztás mértékére a vérnyomás és a vércukorszint emelkedése miatt is figyelnünk kell, bár a legtöbb tanulmány paradox módon bizonyítja, hogy a kávé javítja az inzulinérzékenységet, vagyis közvetetten anti-diabétesz hatású. Ez kivételesen nem a koffein hatása, hanem a kávébabban található magas antioxidáns-tartalomnak köszönhető. És mivel közvetlenül emeli a vércukorszintet, éhségcsillapító hatását is érezhetjük, a fizikai és mentális teljesítményt is javítja.
Ha a kávézásban is betartjuk a mértéket és odafigyelünk arra, hogy ne egészítsük ki kávézási szokásainkat felesleges kalóriákkal, tudatosan alkalmazhatjuk a koffeint serkentőként. Napi 3 csésze kávé elég tud lenni a fáradtság legyőzésére és az éberség maximalizálására, ugyanakkor nem kell attól tartanunk, hogy veszélyeztetjük az egészségünket.
Horváth Tünde táplálkozás-szakértő írása
