Az evészavar a bulimiával vagy anorexiával szemben elsősorban nem a fiatal nőkre, hanem a férfiakra jellemző, a betegek 40 százaléka 30-40 év közötti férfi – írja az SOTE cikke.
Akkor beszélhetünk falászavarról, ha a tünetek minimum 3 hónapig fennállnak, és legalább hetente egyszer jelentkeznek. Az érintett betegeknek nincs kompenzációs viselkedés, mint a bulimiánál, ahol rendszeres az önhánytatás. A falászavaros betegek csak esznek, nem sportolnak utána, ezért rendszerint elhíznak. Összességében a népesség 1-3 százaléka érintett.
A falászavar általában magányos férfiakat érint, társas helyzetben normálisan étkeznek. Magányosan azonban megjelenik a szégyenérzet, szorongás, düh, tehetetlenség érzése a falásrohamok mellett. Kiválthatja a rohamokat a depresszió is. Az evési szokások kaotikusak, megjelenhet a nap közbeni nassolás is.
A beteg akkor kerül ellátásba, ha már jelentkezik valamilyen másodlagos zavar is, pszichés problémák vagy az elhízás okozta magas vérnyomás, szívbetegség, mozgásszervi megbetegedés. Az betegek szó szerint addig esznek, ameddig tele nem lesznek, nem jelentkezik náluk a teltségérzés.
A falászavar okai egyrészt genetikus eredetűek, másrészt persze lelkiek: alacsony önértékelés, szorongás, depresszió. Nehéz megküzdés a negatív érzelmekkel, testet ért kritikák gyerekkori kövérség, fizikai vagy szexuális abúzus is állhat a háttérben.
A kezelés pszichoterápia, meg kell tudni tanulni megküzdeni a negatív érzelmekkel. Az egyes társult pszichés gond miatt lehet szükség gyógyszerre is. Az elhízás miatt pedig a testsúly csökkentése is fontos.
