„Miért olyan nehéz új szokásokat beiktatni az életünkbe?” Hangzik el sokszor a kérdés a vendégeimtől. Azt hiszem, hogy ez a kérdés önmagában nem megfelelő, hiszen nagyon is könnyen tudunk alkalmazkodni, rugalmassá válni, új dolgokba belevágni, ha arra erős belső motivációnk, késztetésünk van.
A helyes kérdés tehát az lenne inkább, hogy
„Miért olyan nehéz bizonyos új szokásokat beiktatni az életünkbe?”
Három éve elkezdtem kijegyzetelni Charles Duhigg: Power of Habits (A szokás hatalma) című könyvét. Azt gondoltam, hogy válaszokra találok majd, olyanokra, amelyek alátámasztják mindazt, amit az edzőteremben megtapasztaltam. Azt, hogy a szokások leváltása nem vezet el a megoldáshoz. Szerettem volna még mélyebbre ásni, hogy érdemben segíthessem a hozzám forduló klienseket.
Jó szokás, rossz szokás
A tanítványaim esetében már régóta bebizonyosodott, hogy a népszerű „váltsd ki az egyik élelmiszert egy másikkal” frázis nem működik. Az említett könyv is e köré az elmélet köré épült. Lemodellezi a szokásaink rutinját és azt is hosszasan taglalja, hogyan lehet ezeket a káros rutinokat hasznosra váltani.
Ezt a folyamatot egy egyszerű sémára redukálja: amikor megérkezik belülről a „parancs”, az impulzus, akkor rutinszerűen megiszunk egy kávét/ megeszünk egy sütit/elszívunk egy cigarettát, majd ezt követően beáll a kívánt nyugalom.
Az író azt javasolja és bizonyítja is számos példával, hogy megoldásként e ciklusban egyszerűen cseréljük le a negatív jutalmazó cselekvést és váltsuk ki azt egy pozitívra. A probléma gyakorlatilag ezen a ponton fogható meg, mivel ez a módszer továbbra is benne tart minket az impulzusainknak kitett körforgásba, s csupán a felszínen ajánl megoldásokat. Nem megy le a mélyére annak, hogy egyáltalán lehetséges-e a parancs-rutin-jutalom rendszerét megsemmisíteni? Azóta már értem, hogy ez csak bizonyos esetekben működő megoldás.
Tapasztalataim szerint rossz szokásokból jóra váltani a legtöbbször továbbra is csapdában tart minket.
Olyan ez, mint, amikor elnyomunk egy rossz emléket, elfelejtjük, de az a tudatalattinkban dolgozik tovább. Ettől még az általa okozott feszültség létezik és munkálkodik. Sőt, sokkal nagyobb munka lesz majd kibányászni azt magunkból.
Mire építjük az új életünket ?
Például áttérek sütizés helyett a magvak rágcsálására, amikor jön a jel az agyamból, a „parancs”, hogy itt az ideje lazulni. Attól azonban, hogy magvakat nassolok, még továbbra is az impulzusok irányítják az életemet. Valójában nem segítettem magamon, hiszen továbbra is benne maradtam abban a rendszerben, ahol nem én vagyok az, aki irányít. Ezt kell megtanítanom a vendégeknek is. Nincs értelme leváltani a csokit mandulára! Persze most felszisszenhetünk, hiszen mégiscsak jobb opció a mandula, de sajnos pontosan ezeket a lecseréléseket és kiváltásokat nem tudjuk megtartani hosszútávon. Miért? Mert eleve ingoványos talajra építettük az új szokásainkat. Itt a kulcs, itt kapunk választ arra, hogy bizonyos újítások miért nem tudnak beépülni. Ha összehasonlítjuk ezeket a próbálkozásokat azzal, amikor belülről jövő, saját, természetes motivációink hatására hozunk döntéseket, világosan láthatjuk a különbséget. Olyan ez, mintha egy lerobbant motort próbálnánk újraindítani ahhoz képest, mint amikor olajozottan indul az autónk.
Lássunk tisztán
Életmódváltás kapcsán tehát elsősorban a rutinjainkat érdemes áttekinteni. Ha megvizsgáljuk azokat közelebbről, láthatjuk hogy miből táplálkoznak. Ha az impulzusok rabjai vagyunk, azt képesek leszünk felismerni és biztosan lesz korábbról hozzá köthető referenciánk, amikor sikertelenséggel végződött egy-egy próbálkozás. A jó hír az, hogy felismertük, mire ne építsünk, hol ne akarjunk felcserélhető/kiváltható szokásokat beiktatni. Így megspórolhatjuk a következő csalódást. Ezután vegyük sorra azokat a pozitív változással zárult folyamatainkat, melyek gördülékenyek voltak, nem társult hozzájuk erőlködés, stressz. Mindkét verzióval dolgunk lesz, ha valódi sikereket szeretnénk eszközölni, amelyek hosszútávra szólnak. A jó és hozzáértő edző pedig képes lesz szem előtt tartani azt, hogy mikor van itt az ideje az új szokások beiktatásának.
A Pszichológia és Pedagógia a Személyi Edzésben egy, az Ereps által akkreditált továbbképzési anyagom, azért íródott, hogy edzőként hatékonyan hozzájárulhassunk az életmódváltás asszisztálásához.
Csurgó Krisztina No Diet Personal Training, személyi edző írása