A mozgás akár életet is menthet – ezt igazolja egy új, 17 országra kiterjedő vizsgálat is, amelynek további megállapításait most Dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság elnökével veszünk górcső alá.
17 ország 131 ezer lakosát 7 éven keresztül követték figyelemmel – a kutatók azt vizsgálták, hogy mennyit mozognak és mennyire egészségesek ezek az emberek, hogyan függ össze a fizikai aktivitás a szív-érrendszeri betegségekkel és a halálozással. (Fizikai aktivitás alatt elég sokféle mozgást értettek: a házimunkától, a fizikai munkavégzésen és a gyalogláson keresztül a konkrét edzésig.)
Tények – számokban
Már heti ötször 30 perces napi aktivitás 12-ből 1 halálesetet és 20-ből 1 szív-érrendszeri betegséget előz meg. Azaz, ha csak fél órát szánunk a mozgásra heti öt alkalommal, nagy esélyünk van elkerülni a stroke-ot, az szívinfarktust és a szívelégtelenséget.
A jelentősen nagyobb mennyiségű – heti 750 perc, vagyis napi kb. másfél óra – mozgás hozta a legjobb eredményt, ugyanis ez 36 %-kal csökkentette az idő előtti halálozási kockázatot. (Természetesen ezt a nagy mennyiséget főként azok tudják teljesíteni, akik fizikai munkát végeznek.)
Mennyit mozogjunk egy héten?
A WHO (Egészségügyi Világszervezet) iránymutatása szerint a 18-64 év közti felnőtteknek kétfajta mozgást is kellene végezniük hetente: aerob- és a rezisztenciaedzést.
Előbbibe tartoznak azok az állóképességi edzések és izzasztó, pulzust megpörgető mozgásformák, amelyek végzésekor gyorsabban vesszük a levegőt.
„Úgy szoktunk praktikusan fogalmazni, hogy az a jó mozgásintenzitás, amely mellett izzadunk és lihegünk ugyan, de még el tudunk mondani néhány mondatot
– magyarázza Dr. Babai László, aki hozzáteszi:
a WHO szerint ebből kellene legalább 150 percnyit végeznünk hetente úgy, hogy egy edzés legalább 30 perces legyen. A rezisztenciaedzés, vagyis az izomerő fejlesztés a hét legalább két napján lenne ideális.”
Kevesen veszik komolyan
A statisztikai adatok sajnos azt mutatják: az emberek kb. 79 %-a nem is közelíti meg ezt az ajánlott időtartamot.
- Európában mindössze 4,5 % azoknak az aránya, akik a hét minden napján végeznek testmozgást.
- Mindössze 3,2 % végez kifejezetten az izomerősítéssel, az állóképesség fejlesztésével összefüggő gyakorlatokat.
- A válaszadók 76 %-a „ki sem kel a foteljéből”.
|
A hazai statisztikák szerint a magyar lakosság átlagban csupán heti 49 percet mozog. Ez pedig szinte egyenes út számos, életmóddal összefüggő betegség – többek közt elhízás, cukorbetegség, érelmeszesedés, mozgásszervi- és szív- érrendszeri betegségek, sőt egyes daganatos betegségek – kialakulásához. |
A halálos négyes kivédhető
A halálos négyesnek is nevezett metabolikus szindróma éppen a mozgáshiány és a helytelen táplálkozás miatt alakul ki.
„Az elhízás, a magas vérnyomás, a magas a vérzsír- és a vércukorszint az infarktus és más, rendkívül komoly betegségek előszobái, amelyek feltétlen kezelést igényelnek. Ha pedig már kialakult például egy szív- és érrendszeri betegség, ritkán lehet tökéletesen meggyógyítani, onnantól állandó kezelésre van szükség. Azonban a már kialakult betegség esetén is fontos lenne az életmódváltás
– hangsúlyozza Babai doktor.
A statisztikák szerint az infarktuson átesettek közül azoknak, akik nem változtattak az életmódjukon, fél év múlva háromszor nagyobb volt a visszaesés kockázata, mint azoknak, akik abbahagyták a dohányzást, megfelelően táplálkoztak és egy gondosan felépített mozgásprogramot is követtek. Éppen ezért van döntő jelentősége az életmód orvoslásának, ami gyakorlatilag az embert egészében vizsgálva és kezelve, a 21. század szemléletével és módszereivel segít a gyógyulásban.”
