Az ómega-3 zsírsavak közül kiemelendő az eikozapentaénsav (EPA) és a dokozahexaénsav (DHA). A halolajban található többszörösen telítetlen ómega-3 zsírsavak kedvező élettani hatása egyre több területen bizonyított. Az EPA és a DHA a szív- és érrendszer és az idegrendszer egészségének kulcsfontosságú molekulái, amelyek szerepet kapnak a gyulladásos folyamatokban és a látásban éppúgy, mint a magzati fejlődésben vagy az allergiaprevencióban.
Két hónapos terhes vagyok. Az a kismamavitamin, amelyet szedek, nem tartalmaz halolajat. Érdemes lenne a következő hónapokban azt is szednem a most szedett vitaminok mellé? Fontos ez a gyermek szempontjából?
A terhesség alatt a DHA az anyai szervezetből jut át a magzatba, a DHA-nak a magzatba való átjutása különösen fontos a harmadik trimeszterben. A magzatok elégtelen DHA-ellátása méhen belüli növekedési zavarokkal hozható összefüggésbe; azaz a magzatok visszamaradnak a fejlódésükben, ha nem kapnak elegendő mennyiségű DHA-t. A várandós nők ómega-3-bevitele tehát – különösen a harmadik trimeszterben-hozzájárulhat a magzatok
egészséges szenzoros, kognitív és motoros fejlődéséhez. Szakmai körökben egyetértés mutatkozik abban, hogy koraszülötteknél az idegrendszeri funkciók optimális fejlődésében az ómega-3 zsírsavak, kiemelten a DHA, kulcsfontosságúak, például a szem fényérzékelésének a fejlődésében is lényeges a DHA jelenléte. A hosszú szénláncú ómega-3 zsírsavak koraszülöttkori adagolása tehát bizonyított előnyökkel jár. Az időre született újszülötteknél nem ennyire egyértelmű a helyzet. Jelenleg vizsgálják például azt, hogy a csecsemőkori ómega-3-adagolás hatással van-e a későbbi, kisiskoláskori tanulási képességekre. A legfrissebb tudományos eredmények szerint az anya halolajbevitele, különösen a terhesség második trimeszterében és a szoptatás alatt, allergiamegelőző hatású. A megfelelő halolaj-ellátottság ahhoz vezethet, hogy a megszülető vagy a szoptatott gyermeknél mintegy 30%-kal csökken a tojásallergia kialakulásának a kockázata.
Az anyatej- a teljes szoptatási időszakban, a colostrum elválasztásától kezdve az anyatejes szoptatás befejezéséig – tartalmaz hosszú szénláncú, többszörösen telítetlen zsírsavakat, így DHA-t is. Az anyatejben található DHA jól felszívódik a szoptatott csecsemő béltraktusából. Az anyatej zsírsavösszetétele számos tényező, így például az anyai táplálkozás, a genetikai faktorok és a szervezet zsíranyagcseréjének az összjátékaként alakul ki. Az anyatejben található többszörösen telítetlen zsírsavak mintegy 30%-a a táplálékból származik. Az anya táplálkozása tehát jelentősen befolyásolja az anyatej DHA-tartalmát. Míg az észak-amerikai nőknél az anyatej DHA-koncentrációja 0,1% és 0,5% között változik, Kínában a szoptató nők anyatejében 2,8%, Japánban 1,1 % DHA-koncentrációt mértek. Valószínűsíthető, hogy a japán és a kínai nőknél az ómega-3 zsírsavakban dús halaknak és a “tenger gyümölcseinek” bőséges fogyasztása a magasabb anyatejbeli DHA-szintek oka.
Az ómega-3 zsírsavak kedvező hatását gyermekeknél és fiatalkorúaknál is kimutatták. Úgy tunik, hogy a memória és a tanulási képességek befolyásolása elsősorban a DHA-hoz kapcsolható. Egy svédországi vizsgálat egészséges 9-10 éves gyermekeknél bizonyította azt, hogy az ómega-3-zsírsavak javítják a kisiskolások olvasási képességét. Figyelemhiányos hiperaktivitás-zavaros (ADHD) gyermekeknél a heteken át tartó, különösen a nagy dózisú (napi 8-16 g) ómega-3 zsírsavbevitel jelentős viselkedésbeli javuláshoz vezethet.
Hozzászólás ehhez a bejegyzéshez