Lippai Roland inspirációs életmód coach írása
A problémák megelőzése – annak későbbi kezelése helyett – könnyebb, olcsóbb és fájdalommentesebb is. Ez egy vitathatatlan alaptétel, amit az élet bármelyik területére ráhúzható. S miközben nagyon sokan kötnek biztosításokat akár a mobiltelefonjaikra is, elképesztő gondoskodással fordulnak az őket körülvevő élettelen eszközök felé, addig a legfontosabb dologgal – a saját egészségükkel – ezredannyit sem foglalkoznak. Az önmagunkkal való foglalkozás egyik legfontosabb eleme az egészségügyi szűréseken való részvétel akár alkalomszerűen, akár az állam által szervezett formában. Mindkettő olyan lehetőség, amivel jó, ha élsz.
MI IS AZ A SZŰRÉS?
A szűrés a panaszmentes személyek egyszeri, vagy inkább időnkénti egészségügyi vizsgálatát jelenti, aminek az a célja, hogy kizárják a még rejtett betegség fennállásának valószínűségét, vagy éppen megerősítsék azt. Nem kerülgetem a forró kását: egy-egy szűrésen való részvétel a szó legszorosabb értelmében is életmentő lehet. Sajnos a hazai – a teljesség igénye nélkül: a daganatos-, szív- és érrendszeri megbetegedéseket és elhalálozásokat bemutató – adatsorok nemzetközi kitekintésben is nagyon szomorúak. Mindez azt mutatja, hogy az egyébként is alacsony szinten álló egészségtudatosságnak csak kis mértékben része a szűrővizsgálatokra való járás. Az ÁNTSZ szerint a „ha Magyarországon a lakosság legalább 70 százaléka részt venne az egészségügyi ellátórendszer által felkínált szűrővizsgálatokon, a szervezett szűrés bevezetését követő 5-7 éven belül évente mintegy 1500-2000 személy idő előtti halálozása elkerülhető lenne.” De mindezt hozzuk egy kicsit közelebb a mindennapjainkhoz: ha egy-két évente eljárunk a szűrővizsgálatokra, akkor nagyobb eséllyel és tovább tudunk jó- és egészséget életet élni, jelen lenni szeretteink életében.
SOK MINDENRE FIGYELNI KELL, DE MEGÉRI
A szűréseken természetesen nőknek és férfiaknak egyaránt ajánlott a részvétel.
A nők legfontosabb szűrései:
Emlőszűrés – a 45-65 év közötti nők mammográfiás vizsgálata, de fontos a rendszeres önvizsgálat is.
Méhnyakrákszűrés – 25 és 65 év közötti nők háromévenkénti citológiai vizsgálata.
Csontsűrűség-mérés – a csontritkulás a klimax kezdetétől erősödhet föl, 65 éves kortól fölfelé ajánlott a gyakori szűrés.
A férfiak legfontosabb szűrései:
Hererák – fiatal korban alakul ki, így 35 éves korig rendszeres szűrésre és önvizsgálatra van szükség.
Prosztatarák – 50 éves kortól évenként ajánlott a PSA-szűrés és a tapintásos urulógiai vizsgálat, ugyanakkor, ha vérrokon esetében előfordult a daganatos betegség e fajtája, már 40 éves kortól érdemes szűrésen részt venni.
Mindemellett a vastagbélszűrés mindkét nemet érinti, amire 50 éves kor fölött kétévente mindenképpen időt kell szánni, de a melanóma-szűrés is évente javallott.
Hosszan sorolható, hogy mi mindenre érdemes és fontos odafigyelni akár korcsoportokat illetően is, hiszen az EKG- és vércukorszint-vizsgálatok, a fogaszati szakrendeléseken való rendszeres részvétel, a testtömegindex-figyelés és mérés is az egészségügyi öngondoskodás részét képezi. Szerencsére ma már rengeteg információ érhető el a különböző lehetőségekről és aki keres, az talál is.
MIÉRT LÉPJÜNK A VÁLTOZÁS ÚTJÁRA?
Egyebek mellett, de alapvetően két tényező ösztönzi az embert arra, hogy elkezdjen önmagáról is gondolkodni, majd akár tényleg a változás útjára lépni. Az egyik: amikor már nagyon „fáj” az aktuális élethelyzet, mert elvész a mindennapokban, az emberi kapcsolataiban, folyamatosan stresszel, rosszabb esetben már kialakult valamilyen megbetegedés is. A másik: amikor el tudja képzelni, hogy milyen életet is szeretne évek múlva élni, képes együtt érezni a jövőbeli énjével s felmérni, hogy ahhoz a vágyott állapothoz mit is kellene tennie. Sehol sincs kőbe vésve, hogy a változást – jelen esetben a szűréseken való rendszeres és aktív részvételt – a félelemnek kellene motiválnia. Érdemes fejben tartani, hogy ez a fajta motiváció rengeteg energiát emészt föl, nem tartós és akár újabb megbetegedésekhez vezethet. Szerintem ebben a jó- és egészséges élethez vezető út könnyebben és nagyobb sikerrel is járható, ha 5-10 éve múlva is „látjuk” önmagunkat egészségesen, jókedvűen, méltóságban, a szeretteink körében. Jutalmazd és ne büntesd magad, ne várd meg, hogy fájjon! Nem az a jó kérdés, hogy mások mit tehetnek értünk, hanem hogy mit tehetünk önmagunkért s azon keresztül másokért is.
Most állj meg egy pillanatra és emlékezz és kérdezz: mikor voltál utoljára szűrésen vagy egy alapos állapotfelmérésen? Mit nyersz azzal, ha évente rászánsz néhány órát az életedre?
Hozzászólás ehhez a bejegyzéshez