Aki komolyan sportol, még ha csak hobbiszinten is, számolnia kell a sérülések lehetőségével. A Vital Magazin novemberi számában csokorba szedtük a leggyakoribb sportsérüléseket és azok kezelését, illetve utánajártunk, hogyan lehet felépülni a húzódások, isiász, teniszkönyök vagy például a térdsérülés után.
1.) Isiász
Bár az isiászt – vagyis ülőideg-gyulladást, ülőidegzsábát – a modern kor, egész pontosan az ülő ember betegségének nevezzük, sportolóknál is előfordul. A derékfájdalommal, zsibbadással járó, lábba kisugárzó fájdalmat okozó tünetegyüttes
főként olyan sportoknál szokott előfordulni, amelyek előrehajló pozíciót követelnek meg, mint például a kerékpározás.
„A törzs csavarodásával járó sportok is rizikófaktornak számítanak, így többek közt a golf és a tenisz is. Egyes esetekben a pihenés, az óvatos nyújtás és a hason fekvés segít a tünetek kezelésében, de ha a komoly fájdalom nem szűnik, ha akadályozza az egészséges működést, a mozgást, azaz például izombénulás vagy széklet-, vizelet-visszatartási képtelenség lép fel, mindenképpen orvoshoz kell fordulni, mert kiderülhet, hogy porckorongsérv áll a háttérben” – figyelmeztet dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos.
2.) A combhajlító izom húzódása
A comb hátsó részében végigfutó izom a combhajlító, amely hajlamos a húzódásra. Ennek leginkább a nyújtás hiánya vagy a rossz nyújtási technika áll a hátterében. Panaszként elsősorban a comb fájdalma jelentkezik, de a térdben is megjelenhet a fájdalmas érzés. „A pihenés után finom nyújtással és az izmok megerősítésével lehet megelőzni az újabb sérülést, ám ha a fájdalom két hét után sem enyhül, fontos a kivizsgálás” – mondja a szakorvos.
3.) Tenisz- és golfkönyök
A golfkönyök a csuklót a tenyér irányába hajlító izmok túlterhelésével jelentkező könyöktáji fájdalom. Legtöbbször tartós, monoton dobó, hajlító mozdulatok váltják ki, épp ezért tekinthetők veszélyeztetettnek a golfozók mellett a tornászok, kézilabdások, nehézatléták. A teniszkönyök szintén meglehetősen gyakori kórkép a 30-50 év közötti korosztályban, és nevével ellentétben nem csak a teniszjátékosok szenvedhetnek tőle.
„Teniszezés közben gyanakodni kell, ha fájdalmassá válik a fonákütés az alkar feszítőizmainak összehúzódása következtében. Ha ugyanis a hajlítóizmok a feszítőizmok kárára erősebbek, a tapadási pontnál, ahol az ín a csonthoz rögzül, úgynevezett mikrotraumák keletkeznek. Amennyiben később állandósul a gyulladás, már a jóval kisebb mozdulatok is fájdalmat okozhatnak” –
magyarázza dr. Páll Zoltán, aki hozzáteszi: ajánlott lehet a fájdalmas terület jegelése, fájdalomcsillapító gyógyszerek szedése, gyulladáscsökkentő krémek, helyi gyulladáscsökkentő injekció alkalmazása. Ritkán, a konzervatív kezelés eredménytelensége esetén lehetséges a műtéti megoldás.
4.) Vállsérülés
A váll a sportolás következtében sokféle sérülést elszenvedhet, az izomhúzódástól, a „kiugráson” át az ínszalagszakadásig. Az atlétikai- és erősportágakban különösen nagy terhelésnek kitett ízület főként az izom gyengesége, a rugalmasság és a stabilizáció hiánya miatt sérülhet meg. A szakértő figyelmeztet: elsődlegesen természetesen a pontos diagnózist kell felállítani, úgyhogy – hacsak nem enyhe esetről van szó – a vállsérüléssel mielőbb érdemes orvoshoz fordulni, az állapotromlás elkerülése miatt.
5.) Térdsérülés
A térd igen gyakran sérül meg sportolás közben, az egyik leggyakrabban felállított diagnózis a patellofemoralis szindróma.
Ennek hátterében állhat esés, túlterhelés, statikai elváltozások, például lúdtalp, felbomlott izomegyensúly és akár egy nem megfelelő sportcipő is. A tünet lehet a fájdalmon túl a térdízület duzzanata is. Dr. Páll Zoltán hangsúlyozza: a pihentetés ebben az esetben is elengedhetetlen, a duzzanatot érdemes jegeléssel kezelni. A felépülés egyik legfontosabb záloga a sportorvos által javasolt kezelés és a környéki izmok megerősítése gyógytornával.
Miért fontos időben felkeresni az orvost?
A sportsérülések sajátja, hogy ha nincsenek szakszerűen kezelve, hajlamosak további problémákat okozni, akár egy sportkarrier
végét is jelentheti egy elhanyagolt eset. A terápiájában ezért a rizikófaktorok kiküszöbölésére is koncentrálni kell. Ilyen
például a túledzettség, a szorongás, az anatómiai rendellenességek, az alvászavar, a nem megfelelő edzésmódszer és akár sportszer.
“A kezelések megválasztásakor is körültekintően kell eljárni, akár kombinációkat alkalmazni. A konzervatív kezelések között alkalmazható gyógyszeres kezelés – például fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők –, illetve strukturális kezelés – például a porcmátrix alkotóelemeinek adagolása, többek közt hialuronsav-injekcióval – egyaránt. Természetes hatóanyagokat alkalmazó terápia továbbá az orvosi kollagénkúra, amely tulajdonképpen egy injekciósorozat. Az alkalmazott ampullák speciálisan előállított kollagént és olyan segédösszetevőket tartalmaznak, amelyek gyors és hatékony javulást biztosítanak az ízületi fájdalmak, sérülések esetén. A sérülések típusa szerint jól beválhat még a mágneses- és a lágylézer-terápia, a lökéshullám-terápia, illetve fontos a sérülékeny ízület környéki izmok megerősítése gyógytornával – sorolja Dr. Páll Zoltán.
A cikk a Vital Magazin novemberi számában jelent meg. Ha szeretnétek hasonlóan érdekes tartalmakat olvasni, ide kattintva fizethettek elő az újságra.
