Ahhoz, hogy ki tudjuk választani a megfelelő fehérjét önmagunk számára, sok szempontot kell figyelembe vennünk. Mi célból vásároljuk, állati vagy növényi eredetű fehérjeport keresünk, van-e bármilyen allergiánk, amely kizárhat bizonyos fehérjeporokat? Mielőtt viszont ettől várnánk a „csodát”, tegyük helyre, hogy a fehérjepor egy t á p l á l é k k i e g é s z í t ő, amely nem helyettesíti a helyes, kiegyensúlyozott táplálkozást.
Szeretném eloszlatni a két leggyakoribb tévhitet, amely mind a mai napig jelen van, mégpedig, hogy a fehérjétől sem izompacsirták nem leszünk, de lefogyni sem fogunk. De miért fogyasszuk és melyiket vásároljuk?
Íme, egy kis segítség. A fehérjék forrásukat tekintve lehetnek állati vagy növényi eredetűek, illetve léteznek vegyes összetételűek is, amelyekben megtalálhatók a növényi és állati eredetű fehérjék is.
Állati eredetű fehérjék:
Tejalapú fehérjék
Kazein: a tejsavóval együtt a tehéntejből származik, szilárd, nem oldódó része a tejnek, amely körülbelül 80 százalék tejfehérjét tartalmaz. A sajtkészítés szerves része, zselés állagának köszönhetően kötőanyagként is funkcionál. Lassú felszívódásának köszönhetően növeli a teltségérzetet, ezért is hívják éjszakai fehérjének. Sok esetben finom íze miatt kiváltható vele egy-egy étkezés, egy könnyed vacsora. Az összes esszenciális aminosav megtalálható benne.
Tejsavó: a tejfehérje tartalmának körülbelül 20 százalékát teszi ki. A sajtgyártás mellékterméke, magas biológiai értéke miatt nagyon jól hasznosul, ráadásul magas a BCAA-tartalma. Legelterjedtebb formája a tejsavú koncentrátum (WPC). Ideális választás edzés után. Előállítását tekintve egyszerűbb az izolátumhoz képest, így kicsivel több zsírt, cukrot és laktózt tartalmaz. A tejsavó-izolátum (WPI) ezzel szemben a leghatékonyabban és leggyorsabban felszívódó laktózmentes fehérjeforrás. A hidrolizált tejsavófehérje (WPH) fehérjetartalma nagyjából azonos az izolátuméval, az alapanyag jellemzően tartalmaz laktózt, viszont lényegesen kevesebbet, mint a tejsavó-koncentrátum.
Marhafehérje: ezt a fehérjeforrást az állat kötőszöveteiből vonják ki. Felszívódását tekintve nem jobb a tejsavónál, inkább azoknak ajánlott, akik valamilyen allergia esetén nem tudnak tej, tojás vagy növényi eredetű fehérjéket fogyasztani.
Tojásfehérje: felszívódását tekintve lassabb, mint a tejsavó fehérje. Laktózérzékenyeknek viszont kiváló választás, könnyen emészthető.
Növényi eredetű fehérjék
Vannak, akik különböző okokból nem fogyasztanak állati eredetű fehérjeporokat. Lehet, hogy ételallergiások, vagy éppen vegán sportolók. Nekik kiváló alternatíva lehet a növényi eredetű fehérjepor, amely készülhet szójából, rizsből, borsóból, de megjelent a piacon a kendermagfehérje és ezek különböző keverékei a lehető legjobb hasznosulás miatt.
Az egyes fehérjeporok több ízesítésben elérhetők már, így diéta alatt kiválóan kiválthatjuk vele az édesség iránti vágyunkat is. Ne feledjük, hogy ez csak kiegészítés, elsősorban az étkezésünkkel kell a tápanyagokat bevinni a szervezetünkbe.
És van egy szabály, amit mindenkinek érdemes megtanulnia: soha nem adunk tejet a fehérjeporunkhoz! Csak vízzel szabad keverni, higgyétek el, nagyon finom!
Róka Eszter sporttáplálkozás- és táplálékkiegészítés- tanácsadó írása
