A klímaváltozás megfelelő kezelése közös érdek és közös ügy. Társadalmi és egyéni kérdés is egyszerre, ráadásul az, hogy milyen világban fogunk élni mi és a gyermekeink, nagyrészt rajtunk múlik. Bár sokszor úgy tűnik, szélmalomharcot vívunk, a Greendex.hu olvasói körében készített online kérdőíves kutatás arra világított rá, hogy a válaszadókat foglalkoztatja a klímavédelem és környezettudatosság kérdése, sőt a gyermeket nevelő családok több mint felében előkerül a téma, van, ahol napi szinten is beszélgetnek róla. Reakcióinkat és proaktivitásunkat természetesen tájékozódásunk forrásai és a tájékoztatás minősége is befolyásolja. Az 500 résztvevővel készült online kérdőíves felmérés ezen összefüggéseket vizsgálja.
A klímaszorongás, annak mértéke, valamint a klímaváltozásra adott válaszreakció minősége meghatározza azt, hogy milyen jövőt teremtünk magunknak és gyermekeinknek. Habár az nem megkérdőjelezhető, hogy komoly problémával állunk szemben, a hozzáállásunkkal, cselekvéssel és proaktivitással csökkenthetjük a környezetterhelést, javíthatunk az ijesztő adatokon. A Greendex.hu felmérése szerint vannak pozitív előjelek.
A családok szerepe a jövőre való felkészítésben
A gyermeknevelésben a fenntarthatóság kérdése ma már sokkal nagyobb hangsúlyt kap és kell, hogy kapjon, mint korábban, és nemcsak verbális szinten. A minták és a kétirányú kommunikáció erejét nem becsülhetjük alá, elengedhetetlen, hogy példát mutassunk, ugyanakkor a minket érő ingereket közösen is feldolgozzuk.
A kérdőívet kitöltők 42,7%-a családos, amelynek 81,5%-a környezettudatosan él, és időnként vagy napi szinten beszél a gyermekével arról, hogy mit lehet tenni a klímavédelem érdekében, valamint, hogy milyen következményei lehetnek, ha nem élünk környezettudatosabban. Csupán 5%-ot tesznek ki azon családok, ahol erről nem esik szó a szülők és gyermekek között, de ennek oka a válaszadók 70%-a szerint az, hogy a gyermek/gyermekek még kicsik, fiatalok ehhez.
A megkérdezettek 52%-a nem tapasztalt még gyermekén klímadepresszióra, klímarettegésre, klímagyászra utaló jeleket. Ezekben a családokban ugyan fontosak a fiatalok számára a fenntartható megoldások, de pozitívan néznek a jövő elé. 21% állítja, hogy jelen van gyermeke életében a klímaszorongás, de az érzelmi tölteten felül cselekvő részese is a környezet megóvásának.
A hiteles forrásból való tájékozódás az egyik kulcs
A tájékozódás és a tájékoztatás szintén egy sarkalatos pont. Ugyanis a minket körülvevő információáradat jelentős mértékben befolyásolja gondolkodásmódunkat, érzelmeinket, cselekedeteinket is.
A válaszadók 75%-a online médiumokból, 74,1%-a közösségi oldalakról, míg 33,3%-a barátoktól, ismerősöktől tájékozódik környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésekben. 59,6%-a a szaklapokat, szakkönyveket tekinti hiteles forrásnak, 54,5%-az internetes platformokat, 31,4%-a a social csatornákat.
„Tanulságosak a fenti adatok, hiszen a közösségi platformokon koncentráltan vannak jelen az ellenőrizetlen információk, álhírek tömkelege áramlik be az életünkbe szűrő nélkül. Elégséges és átlátható, józan és higgadt információmegosztásra van szükség ahhoz, hogy megfelelően edukálhassuk a lakosságot.”
– mondja Sápi Zsófia, a Greendex.hu főszerkesztője, humánökológus.
Az adatok szerint a válaszadók 52,1%-a érzi úgy, hogy részben áll a rendelkezésére elegendő információ ahhoz, hogy aktív részese legyen a környezet megóvásának, 42,1% kielégítőnek találja a híreket tartalom szempontjából.
„A zöld és fenntartható témákkal foglalkozó médiumot abból a megfontolásból hoztuk létre, hogy mindenki számára transzparens módon tegyük elérhetővé a legfontosabb tartalmakat, érdekességeket. Fel szeretnénk hívni a figyelmet azokra a kezdeményezésekre, megoldásokra, amelyeket érdemes megismerni, továbbá bemutatjuk azokat a szakembereket, akikre célszerű figyelni. Ezzel elősegítjük a szemléletváltást, könnyebbé tesszük az életmódunk átalakítását, és párbeszédet indítunk el. Célunk, hogy félelemkeltés helyett segítsünk, edukáljunk, utat mutassunk”
– teszi hozzá Zsófia.
A lehetőségeinkhez mérten cselekszünk
Ahhoz, hogy Magyarország teljesíteni tudja az uniós klímavédelmi célkitűzések hazai vállalásait, nem mehetünk el az egyéni felelősség kérdése mellett.
A válaszadók 96,8%-át foglalkoztatja a klímavédelem, ennek érdekében leginkább szelektív hulladékgyűjtéssel (90%), a vízzel, árammal való spórolással (75,4% és 72%) próbálnak tenni, 70,5% csak azt veszi meg, amire valóban szüksége van, 66,9% ahová lehet, gyalog jár, biciklit vagy tömegközlekedési eszközt használ. 52,4% mondja azt, hogy csomagolásmentes terméket vásárol, 48,1% a vásárlásnál odafigyel a termék anyagára, származási helyére, ellátási láncban betöltött szerepére.
Az eredményeket egy 2020 áprilisában készült Ipsos felmérés is alátámasztja, mely szerint – globális szinten nézve – az emberek hajlandóak változtatni egyes szokásaikon, valamint ökológiai lábnyomukat is csökkentenék, azonban inkább a komfortosabb és a könnyebben megvalósítható dolgok irányába köteleződnének el.
Világszerte 57% állítja azt, hogy jövőre hajlandó lenne kevesebb csomagolóanyag felhasználásával készülő terméket vásárolni, 52% nem feltétlenül vásárolna új árut,ha a régi elromlik, helyette a használtat preferálná, vagy a meglévőt javíttatná meg. 50% az energiamegtakarításra, 49% az újrahasznosításra és szintén 49% az otthoni vízmegtakarításra helyezné a hangsúlyt.
Azonban a tenni akarást sokszor a körülmények befolyásolják. A fenntarthatósággal foglalkozó portál által megkérdezettek 64,1%-a állítja, hogy egyes környezetkímélő megoldásokat azért nem alkalmaz, mert nincs rá lehetősége. Ilyen például a komposztáló létesítése kert hiányában, az, hogy nincs hely a szelektív hulladékgyűjtők elhelyezésére, nincs budget napelem vagy napkollektor telepítésére, elektromos autó vásárlására, a fűtés korszerűsítésére vagy drágább, etikus, fenntartható forrásból származó termékek beszerzésére. Többen szeretnének hazai árut vásárolni, de az anyagiak gátat szabnak ennek.
Az árak nem meglepő módon hatással vannak a vásárlási szokásokra. 58,8% szerint azt, hogy milyen termék mellett teszi le a voksát némileg befolyásolja, hogy egy adott cikk mennyibe kerül, de ha csak kicsivel drágább egy környezettudatos termék, akkor egyértelműen azt választja. 31,6% döntéseit pedig nagyban befolyásolják az árak. Ők nem feltétlenül tehetik meg, hogy ha valami drágább, az kerüljön a kosárba, csak azért, mert az környezettudatos.
Higgadtság, objektivitás és nyitottság, ezeket érdemes szem előtt tartani fenntarthatósági kérdésekben is. Habár az egyének felelőssége óriási, társadalmi együttműködésre van szükség a változáshoz, amelyhez elengedhetetlen, hogy értő figyelemmel meghallgassuk egymást, és az egyes érveket megismerve hozzunk döntéseket.
KÖNYVAJÁNLÓ! Téged is aggaszt a klímaváltozás? Szeretnél környezettudatosabban élni, vásárolni, főzni, takarítani? A HelloBaby ÖKO különszáma sok-sok gyakorlatias tanáccsal szolgál mindazoknak, akik környezetbarát életet szeretnének élni és ezt a gyermekeiknek is meg szeretnék tanítani.
Kattints ide és vásárold meg online: https://hellobaby.hu/webshop/kiadvanyaink/oko-kornyezetvedelem-ujrahaszonsitas-zerowaste/
