Ahol összeér a fitnesz, a pszichológia és pedagógia, ott igazán van mit mesélni a generációkon átívelő elhízásról, rossz étkezési mintázatokról. Ennek a furcsa hármasnak nem csak szakmailag, hanem személyesen is élem a valóságát.
S bár azt is tudni illik, hogy némely mélységek már profi terapeuták szakértelmét kívánják, mégis van egy közérthető szint, ahol akár önállóan is lehetséges lépéseket tenni egy összeszedettebb életmód érdekében.
Az okostelefonok mára kiszorították a TV-t az otthonokból, legalábbis ami a képernyő előtt töltött idővel kapcsolatos elképzeléseinket illeti. A valóságban ez úgy néz ki, hogy a mobilja nélkül már szinte senki nem megy el még a mosdóba sem. Csupán ez az egyetlen egy vetület felülírt mindent az étkezési szokásainkban.
Üzeneteiket olvasó szülők, kijelzőn pötyögő gyerekek
A nap 24 órájában online elérhető emberek vannak mindenhol, akik étkezés közben is képernyő előtt vannak, és teljesen tudattalanul, autopilótára kapcsolva fogyasztanak. A közelmúltban még arról volt szó, hogy TV-nézés közben enni olyan, mintha átkapcsolnánk az agyat egy olyan üzemmódba, ahol sem a mennyiség, sem a minőség nem áll kontroll alatt és ráadásul ezzel egy olyan étkezéssel kapcsolatos szokást, mintát adunk át a gyerekeinknek, amit csak nagyon nehezen tudnak majd felülírni. Ma már szinte elvétve látunk ebédlőasztalnál együtt étkező családokat. Olyan családokat, ahol a mobiltelefon nincs jelen egy közös ebédnél. Aki képes a sorok között olvasni, máris rájöhetett, hogy nem a telefonról van itt szó. Ahogy 15 évvel ezelőtt sem a televízió volt a probléma. Nem is a jó szokások-rossz szokások párosról kellene beszélni vagy arról, hogyan lehet a szokásainkat megváltoztatni. Mindezek ugyanis egy számjegyre redukálva végül egy kérdéskörhöz vezetnek el majd:
Tudatosan tenni azt, amit épp teszünk
Ha a mi szüleink főleg szokások, elvárások, rutinok mentén élték az életüket – azaz kevésbé tudatosan és főleg az ő saját szüleik mintáit követve –, akkor a létező összes kommunikációs csatornán ezt a fajta működési elvet közvetítették számunkra, akár tisztában voltak ezzel, akár nem. Ha nem tanítottak meg minket arra, hogyan kezeljük az érzelmeinket, a mentális jelenlétünket, a testünket egy optimális egészség elérése érdekében, akkor mi azt csakis a vakszerencsének, illetve egy tudatos önfejlesztés felé fordulásnak köszönhetően fedezhetjük fel. Itt tehát nem csupán a látható rossz mintákról van szó, vagy arról, hogy mi grillezünk-e olajban sütés helyett, hanem a tudatosság meglétéről vagy annak teljes hiányáról.
Miért csináljuk azt, amit csinálunk?
Maradjunk az olajban sütés példánál: mondjuk én azt láttam otthon, hogy a mi családunk olajban sütötte a szalma krumplit vasárnap, de én már tudok róla, hogy éppenséggel vehetnék olaj nélküli légkeveréses sütőt is. Meg is veszem. De az impulzuskontroll-zavarommal nem kezdtem még semmit.
Tehát a mennyiséget továbbra sem nem fogom tudni kontrollálni. A problémám megmaradt. Az új sütőm pedig nagyon szép, csak éppen mégsem fogyok, ahogy azt elterveztem.
Vagy tegyük fel, hogy én törekszem a gyerekeimnek modern és a jelenlegi elképzelések szerinti egészséges ételeket adni, ugyanakkor én még nem tisztáztam magamban egy sor dolgot, mert eddig inkább besöpörtem a szőnyeg alá azokat. Bármikor, ha éppen érzelmi kibillenés miatt eszek és végre lazítok egy kis csokival, egy hatalmas ellentmondást jelenitek meg a gyerekeim számára. Ezt ők nem csak látják a szemükkel, de érzik is, hiszen lekövetik a bennem lévő stresszt. Átadom számukra a bennem élő zűrzavart és minden erőfeszítésem ellenére kamaszként lopva fogják enni a csokit a szobájukban. Pedig a lakásban csak egészséges étel van.
Az elhízás/túlevés/koplalás/sanyargató diéták ellen tehát leginkább az önismeret fejlesztésével lehetne tenni, hiszen amíg egy valamit mondunk és egy másik dolgot teszünk, addig benne maradunk abban az örvényben, amibe nagyon könnyen beleránthatjuk a következő generációt is.
Csakis ezek után következhet egy megfelelő étrend bevezetése. Egy étrend, ami illeszkedik ahhoz, ahogyan élünk. Olyan étrendről van szó, ami a családunk számára is megfelelő, az időbeosztásunkkal és fizikai aktivitásunkkal is harmóniában megtartható, ésszerű és élvezetes. Mert az ételt szabad élvezni!
Csurgó Krisztina No Diet Personal Training, személyi edző, oktatásfejlesztő írása
