Zarándokolni annyit tesz, mint zarándokúton eljutni egy – vallási jelentőségű – zarándokhelyhez. Szimbolikus értelemben is használják, mégpedig az akarat kifejezésére, miközben a zarándoklás nem csak a lelket, hanem a testet is erősíti.
Csendet, elmélyültséget és erős önuralmat igényel – egyfajta meditációként is tekinthetünk rá. A zarándoklat célja több szintű: a fizikai mozgás kizökkenti a gyakorlót a hétköznapi élet körforgásából, s a változásra nyitottabbá, befogadóbbá teszi. A világszerte ismert zarándokhelyekre hívek és kalandorok millió jutnak el évente, és a szakrális élmény közben olyan lelki stációkat tapasztalnak meg, amelyek következtében többé nem lesznek ugyanazok az emberek, akik az út előtt voltak.
A leghíresebb spirituális vándorutak
Spanyol El Camino: évszázadok óta gyalogolnak ezen az ősrégi útvonalon az emberek Szent Jakab apostol sírjához (Santiago de Compostela maga az úti cél), egykor például Assziszi Szent Ferenc, vagy Dante is megtette az utat. A zarándokút szimbóluma a fésűkagyló, amelyet az út mentén mindenütt felfestettek.
Szent Jakab zarándokút: A spanyol egyház által felszentelt magyar szakasza a „nagy“ Caminonak, amelyet néhány lelkes magyar zarándok jelölt ki pár éve. Két út létezik egy közös céllal: a Camino Húngaro, amely a Zsámbéki-medencén, a Gerecse hegységen, majd a Kisalföldön és a Hanságon át megy át. Illetve a Camino Benedictus, amely a tihanyi bencés apátságtól indul, és mintegy 170 kilométer után ér a több mint 800 éves, gyönyörű, román kori lébényi Szent Jakab-templomhoz.
Via Francigena: Keresztény zarándokút Canterbury és Róma között, áthalad Anglián, Franciaországon, Svájcon és Olaszországon, teljes hossza kb. 1700 kilométer, nagyjából 80 szakasza van – a Toszkán tartományon például majdnem 400 kilométeren át vezet az út.
Szent Olaf útja, Norvégia: 641 km hosszú út, amelyet 2010 májusában vett fel az Európai Tanács az Európai Kulturális Útvonalak közé másodikként a zarándok utak közül (1987 Szent Jakab Útja volt az első). Az Osló és Trondheim közti út csodálatos skandináv tájakon vezet át, Szent Olaf, a vikingből lett norvég király hittérítő állomásait érinti. Ő vezette be a keresztény hitet az országba, és személyesen térítette a lakosságot.
Mária út: Közép-Európán átívelő zarándok- és turistaút-hálózat, amely az ausztriai Mariazelltől az erdélyi Csíksomlyóig vezet, mintegy 1400 km-es távon, gyalogosan 60 nap alatt bejárhatóan olyan zarándokhelyekkel, mint Máriapócs, Celldömölk, Márianosztra, Esztergom vagy Zirc.
