Az üzletek polcai roskadásig vannak arckrémekkel, lemosókkal és maszkokkal, az újságok és tv-reklámok megnyerő szlogenekkel hirdetik bőrápoló termékeiket. A választás a miénk, a számtalan márka és lehetőség között pedig egy laikus számára nehéz megtalálni a megfelelőt.
De mik is azok a szempontok, melyeket érdemes figyelembe venni?
- Legyünk tisztában a bőrtípusunkkal. Tapasztalataim szerint a vásárlók kettő, a száraz és a zsíros bőr kategóriáját állítják fel. Ám a helyzet ennél összetettebb. Típushiba a zsíros bőrű vendégeknél, hogy nem használnak arckrémet, mondván, hogy nincs rá szükség.
- A csillogó, fénylő arcfelület a táplálást ugyan nem, de a hidratálást igenis igényli. Bőrünk sejtjeiben zsír és víz található, a víz pótlására pedig folyamatosan szükség van. Erre a típusra könnyed gél vagy balzsam állagú lehetőséget válasszunk. Amennyiben nincs rajta pattanás vagy más gyulladt elváltozás, hetente egy alkalommal radírozzuk át, hogy az elhalt, faggyútól összetapadt hámsejteket leválasszuk, mert ezután a hatóanyagok könnyebben felszívódnak, szebb lesz a bőrkép.
- A száraz tapintású, húzódó arcbőrre mindenképpen ráfér a táplálás. Ezekre a tömörebb állagú krém a megoldás. Itt már alkalmanként szükség van plusz hatóanyag-bevitelre, úgynevezett elixírekre is, heti 2-3 alkalommal, hogy bőrünk egyre fogyó alkotóelemeit – például kollagén vagy hialuronsav – pótoljuk.
- Gyakori jelenség még a rozaceás, azaz hajszáleres arcbőr, melynek első jele, hogy a hideg-meleg hőmérséklet változásra erőteljesen reagál. Erre a bőrtípusra erőteljes hidratáló termékeket válasszunk, melyek csökkentik a gyulladást, edzik az érfalakat. Ilyen hatóanyagok például az olasz szalmagyopár, a cickafark, a C-vitamin és a vadgesztenye. A gyulladás jelentősebb mennyiségű vizet használ el, így ennek pótlása elengedhetetlen. Ezt az arcbőrt ne radírozzuk a hajszálerek elvékonyodása miatt.
- Tipikus probléma még a pattanásos bőr, melyet szintén olyan könnyed, gél állagú hidratálóval ápoljunk, amely gyulladáscsökkentő és fertőtlenítő, méregtelenítő hatóanyagokat tartalmaz. Ilyenek például a levendula, a rozmaring és a teafa. Még mindig élő tévhit, hogy a pattanásokat szárítani kell.
Egyszerű szemléltető példaként erre azt szoktam mondani, hogy a lázas beteget sem szárítjuk tovább, hanem hidratáljuk, azaz pótoljuk a megnövekedett vízszükségletet. Amennyiben a pattanások felnőttkorban jelennek meg, érdemes belső kiváltó okokra is gondolni a külső ápolás mellett.
Néhány más szempontot is figyelembe kell venni a fent említetten kívül
Az egyik ilyen szempont, hogy váltsunk évszakonként terméket. Télen több táplálásra, tavasszal méregtelenítésre, nyáron hidratálásra és nyugtatásra vagy szükség a napfény miatt, ősszel pedig próbáljuk fenntartani az arcbőr fényét és színét a nyári napozás után. Az, hogy beválik-e egy-egy termék, néhány napon belül kiderül. Allergiás reakcióként jelenhetnek meg pattanások, ekcéma vagy viszkető érzés. Főként a paraffint és vazelint tartalmazó termékeknél fordul elő az úgynevezett műanyagzacskó-effektus, mely gátolja a bőrlégzést, eltávolítva pedig húzó, feszülő marad a felület.
Amennyiben úgy érezzük, hogy bőrünk a használat alatt száraz és lemosás után is az marad, válasszunk táplálóbb verziót. Mivel bőrfelületünkről ugyanúgy felszívódnak és a véráramlatba jutnak a hatóanyagok, mindenképpen a természetes összetételű ápolók használatát javasolom. Ezekkel kívül és belsőleg is tudjuk támogatni arcunk szépségét, hiszen az egészséges táplálkozás és megfelelő vízfogyasztás tükröződik az arcunkon is.
Pápai Juci aroma- és bőrterapeuta írása
