A jóga tradíciója szerint vannak ételek, amelyek segítik a jóga gyakorlását, más étkek lustává, kedvetlenné vagy feszültté tesznek. Vajon a cukros ételek, a húsok vagy például a rizs mely csoportba tartoznak? És mi a helyzet a vegetáriánusokkal?
A jógik felismerték, hogy táplálkozásunk közvetlenül kihat egészségi állapotunkra, teherbírásunkra, viselkedésünkre, tudatunk minőségére. Ennek megfelelően – a jóga tradíciója szerint – vannak ételek, amelyek segítik és támogatják a jóga gyakorlását azáltal, hogy könnyűvé és rugalmassá tesznek. Aztán ott vannak azok, amelyek kibillentenek egyensúlyi állapotunkból, lustává, kedvetlenné vagy éppen feszültté, izgatottá tesznek.
Három csoport jógázáshoz
Az alábbi csoportokat különböztetjük meg az ételek minősége szerint (ezek a csoportok határozzák tehát meg, hogy mit kellenek fogyasztanunk, és mit kéne kerülnünk, ha jógázni szeretnénk):
- radzsaszikus ételek: energetizálnak, feltöltenek, de rossz étrendben feszültté, túlérzékennyé tesznek, ilyenek például a csípős, túlfűszerezett, túlcukrozott ételek és az élénkítő szerek (koffein tartalmú kávé, tea)
- tamaszikus ételek: ezek a nehezen emészthető táplálékok lelassítanak, oldhatják mentális feszültségeinket, de nem megfelelő arányban fogyasztva csökkentik érzékenységünket, demotiváltsághoz, kedvetlenséghez vezetnek. Ilyenek például a húsok, erjesztett élelmiszerek, alkohol.
- szattvikus ételek: Ezek a legmegfelelőbbek a kiegyensúlyozott lelkiállapot szempontjából. Könnyen emészthetőek, gyorsan beépülnek, táplálják a testet, mégsem nehezítenek el, egészségessé és rugalmassá tesznek, vitalitást, pozitív életszemléletet adnak. Ide tartoznak a friss zöldségek, gyümölcsök, magvak, hüvelyesek, a rizs és a teljes kiőrlésű kenyerek.
Ez a felosztás az univerzumot felépítő három alapminőségen (gúnán) alapul. Természetesen a jógaszövegek nem a szattvikus ételek egyoldalú fogyasztását tartják megfelelőnek, csupán egy nézőpontot nyújtanak, amely alapján könnyebb ételeinket hatásuk alapján vizsgálni.
Ne táplálkozz egyoldalúan!
Tulajdonképpen nem csak a jóga gyakorlásának, hanem egészségi állapotunk szempontjából is érdemesebb a szattvikus ételeket előnyben részesíteni, de táplálkozásunk rendszerét ezen kívül még rengeteg tényező befolyásolja: életmódunk, korunk, nemünk, az évszak vagy az éghajlat, ahol élünk. Ezért nagyon összetett kérdés, hogy miből mennyit kellene fogyasztanunk. Nincs két egyforma ember, két egyforma test, két egyforma életvitel, mindenkinek magának kell megtalálnia a neki megfelelő étrendet, a három ételminőség megfelelő kombinációját.
Húsbavágó kérdések
A jóga és a táplálkozás kapcsolatát vizsgálva egy másik – sokszor felmerülő – sarokpont a húsevés. A jóga gyakorlása nem feltétlenül jár együtt a vegetáriánus étrenddel. Semmilyen formában sem ajánlott a szervezet megerőszakolása. Ha valamikor a jóga gyakorlásának előrehaladtával felmerül az igény a hús elhagyására, az rendben van. Ha ez egy természetes igény, ha tényleg nem kívánjuk, akkor nem lehet belőle gond.
Diószegi Ádám, jógaoktató:
Magamat sem hívtam sohasem vegetáriánusnak. Volt egy időszak, amikor másfél évig nem ettem húst. Nem volt hozzá ideológiám, hogy miért nem, egyszerűen csak nem esett volna jól. Ez egy olyan időszakban történt, amikor intenzíven gyakoroltam, naponta akár többször jógáztam. Nem kívántam a húst, sőt sokszor még az ételt is csak nagyon kis mennyiségben, annyira feltöltött a jóga. Aztán egyik napról a másikra megint ettem, sőt most is eszem húst, de kevesebbet, mint régen.
Hallgass a belső hangra!
A jóga gyakorlásával megismerjük a testet, kifinomodnak az érzékeink az emésztés és a táplálékok szervezetben kifejtett hatásai felé. Ezáltal pedig kis odafigyeléssel, tudatossággal evidens módon érezni fogjuk, hogy éppen mire van szükségünk, nem kell hozzá kalóriákat számolni, vagy az ősi gúnák alapján az ételek minőségét szem előtt tartva étkezni. Persze tele van a fejünk a családunkból hozott étkezési szokásokkal vagy a reklámokból tanult „útmutatásokkal”, amelyeket nehéz félretenni. Kezdetben szinte lehetetlen megkülönböztetni belső hangunkat a megtanult mintáktól és táplálkozással kapcsolatos koncepcióinktól.
Semmilyen táplálkozási rendszer vagy egészségguru sem tudhatja nálad jobban, hogy mit kíván a szervezeted.
Víz mindenek felett
Még egy téma van, amelyet a táplálkozással kapcsolatban nagyon ritkán érintünk, pedig legalább olyan fontos lenne, mint ételeink minősége: ez pedig testünk hidratálása, a folyadékbevitel. Testünk – akár csak bolygónk – hetven százaléka víz. Testünkben ezt a mennyiséget folyamatosan pótolnunk kell, és itt a hangsúly nem csak a mennyiségen, hanem magán a vízen is van. Testünk hetven százaléka nem zöldtea vagy frissen facsart gyümölcslé, hanem H2O, vagyis egyszerű víz. Ha hidratálódni akarunk, akkor éppen erre van szükségünk. Minden más folyadékot a szervezet emészteni kezd, plusz energiába kerül, mire kiválasztja belőle a számára felhasználható vizet. Ezért ivásra leginkább a szobahőmérsékletű, szénsavmentes, kis ásványianyag-tartalmú forrásvíz felel meg, melyből legalább két litert kellene elfogyasztanunk ahhoz, hogy testünk optimális vízmennyiségét fenn tudjuk tartani.
Kiürülő vitaminok
Lehet, hogy egészségesnek tűnik a vitaminokkal dúsított gyümölcslé, mégsem a legjobb választás: a táplálkozáskutatás jelenleg ott jár, hogy rájöttünk, az így (vagy akár tabletta formájában) bevitt vitaminok többsége azonnal kiürül, szervezetünk azokat a vitaminokat tudja hatékonyan kezelni, amelyek természetes környezetükben kerülnek be. Próbáljuk a vitaminokat nyomelemekkel kombinálni, vagy gyümölcslébe keverve bevinni, de a hatás még mindig nem az igazi, viszont egy szép zöldalma a szervezetünk számára szükséges vitaminok nagy részét tartalmazza, és rosttartalmának hála még az emésztésünket is javítja.
