Azon nem érdemes szomorkodni, és főleg nem tovább stresszelni, hogy az ember – és valójában minden, egy bizonyos fejlettségi szinten túli élőlény – stresszreakciókat él át. Természetes dolog, hiszen a nap minden percében ér bennünket valamilyen hatás, akció, ami valamilyen reakciót szül. De mit is nevezünk stressznek?
A stressz eredetileg a szervezetnek az ingerekre adott nem specifikus válaszát jelölő orvosi szakkifejezésként élt a köztudatban. Napjainkban azonban nevezhetjük „folyamatos feszültségnek” vagy „tartós idegességnek”, mely rendszerint egy vagy több állandó negatív ingerre adott tartós válaszreakció a szervezet részéről. A tartósan fennálló stressz akár komoly egészségkárosodáshoz is vezethet, mivel gyengíti a szervezet ellenállóképességét. (wiki) Ezt nevezhetjük distressznek, ami mindenképpen negatív hatással van az életminőségre. Stresszornak pedig azt nevezzük, ami a stresszreakciókat kiváltja; ez lehet egy kelletlen ismerős vagy vezető, egy kutya, vagy akár egy addig ismeretlen helyzet is, vagy akár egy korábbi, feldolgozatlan trauma hatása a mindennapi működésre. Viszont beszélhetünk eustresszről is, ami viszont segít aktivizálódni a pozitív eredmények reményében, emellett a személyes fejlődésre is jó hatással van. (egeszseg.hu)
Rá kell lépni az önismeret útjára
Tehát nem az jelenti a problémát, hogy az ember stresszes (még ha sokak szerint ez egyfajta gyengeség jele is), hanem, hogy azzal miképpen küzd meg. A megküzdési stratégiák nagyon fontosak, hiszen ezek nem csupán az adott szituációban segítenek, de ami fontosabb: a megelőzésben is nagyon hasznosak lehetnek. Az ember stresszre adott reakcióit nagyon sok minden befolyásolhatja az egyén személyiségjegyeitől kezdve a nem megfelelő egészségviselkedésig bezárólag.
Az a kérdés, hogy ismerjük-e eléggé magunkat? Tudjuk, hogy mik azok a stresszorok, amelyek stresszreakciókat váltanak ki bennünk? Szeretjük-e és értékeljük-e magunkat annyira, hogy ezeket kemény belső munkával beazonosítjuk? Szembenéztünk-e már ezekkel?
Amikor ez megvan, akkor kezdődhet el a megküzdési stratégiák kialakítása, ami szintén elköteleződést és magas önismereti szintet igényel.
Ne feledd! Ami beválik a barátodnál, az nálad szinte biztos, hogy nem fog működni, hiszen ez is olyan, mint az edzésterved: személyre szabott.
Adj magadnak öt percet!
Megkérlek valamire: ülj le egyedül és írd össze, hogy mik azok a helyzetek, dolgok, amik „felviszik” a pulzusod. Szedd össze, ami neked a stresszort jelenti. Légy őszinte magadhoz! Majd írj le legalább három olyan dolgot, amivel képes vagy kezelni a saját stresszes helyzeteidet.
Vannak ilyenek? Vagy nincsenek? Ha nincs, mi a következő lépésed? Légy bátor, a bátorság az egyik legjobb befektetés!
Lippai Roland coaching szemléletű tanácsadó, amatőr maratonista írása
