A klímaváltozás miatt Európa-szerte növekszik a nyári átlagos hőmérséklet és a kánikulai napok száma. A hőhullámok a tapasztalatok szerint a hétköznapi kellemetlenségek mellett jelentősen növelik a megbetegedések és a halálozások számát is. Nagy melegben fontos szem előtt tartani néhány alapszabályt.
Néhány éve Magyarországon is úgynevezett hőség-riadó figyelmeztet a hosszabb ideig – három napnál tovább – tartó magas hőmérsékletre, erről a meteorológiai szolgálat folyamatosan tájékoztatja a lakosságot. Kellő felkészüléssel azonban nagy kánikulában is megelőzhetők a sokszor hirtelen jelentkező súlyosabb betegségek is. Bár a hőség kellemetlen hatásait mindenki a saját bőrén tapasztalja, minden életkorban másként viseli a szervezet a nagy igénybevételt. A csecsemők, a kisgyermekek, a 65 év felettiek, a fogyatékkal élők és különösen a szívbetegségben, a magas vérnyomásban szenvedők érzékenyebben reagálnak a szokatlanul nagy, esetleg hosszan tartó melegre.
Figyelmeztető vérnyomás
A kánikula okozta tünetek közé tartozik a fáradtság, az izomgörcs, az ájulás, a légszomj, többféle bőrelváltozás, s a szélütés. Ezek legenyhébbike a vérnyomás hirtelen esése. Az eset gyorsan és köny-nyen orvosolható – vízszintes helyzetben hamar visszaáll a megfelelő szintre –, mégsem szabad figyelmen kívül hagyni. A tünetek általában fizikai munka, sportolás vagy aktív cselekvés közben jelentkeznek, kevésbé fitt emberek azonban akkor is tapasztalhatják, ha semmilyen testmozgást nem végeznek. Megszüntetésükhöz azonnali folyadékpótlás ajánlott! Hosszan tartó szédülés, légszomj vagy ájulás esetén feltétlenül orvoshoz kell fordulni.
Hőguta és tejfölös pakolás
A test állandó hőmérséklete 37 Celsius-fok, amit a szervezet verejtékezéssel szabályoz. Hőgutáról – amit a köznyelv napszúrásnak nevez – akkor beszélnek a szakorvosok, ha felborul a test hőháztartása és tartósan 38 fok fölé emelkedik a hőmérséklete. A megengedettnél hosszabb napozás vagy szabadban végzett munka során gyakran jelentkezik ennek az enyhe változata. De a legkisebb napszúrás is komolyra fordulhat. Ilyenkor ajánlott árnyékos helyen vagy hűvös szobában pihenni, sokat inni. A leégéssel párosult hőguta esetén a bőrt is ápolni kell, erre a speciális napozás utáni nyugtató krémek a legjobbak, de ha nincs kéznél ilyen, akkor marad a hagyományos tejfölös-joghurtos kenegetés. Ha a napszúrás hasmenéssel, magas lázzal, zavartsággal, netán ájulással jár, sokat kell inni, hűvös helyen pihenni, és mindenképpen orvost kell hívni.
Nem kell szomjazni
A folyadék kulcsfogalom: az év minden időszakában figyelni kell a megfelelő mennyiségre, de nyáron ez különösen fontos. Ilyenkor hirtelen megugrik a folyadékigény, a szokásos napi 2-2,5 liter helyett 3,5-4 liter a megfelelő mennyiség, sportolóknak még ennél is több ajánlott. Az ivással nem kell a szomjúságig várni, érdemes minél gyakrabban ásványvizet, cukormentes, ásványi sókban gazdag folyadékot fogyasztani. Nem minden folyadék egészséges, nyáron a szokottnál kevesebb cukrozott üdítő, alkohol, kávé és fekete tea ajánlott. Ezek ugyanis alig pótolják a vízveszteséget.
Kánikulában okosan
Kánikulai napokon ajánlott megtervezni a legfontosabb intéznivalókat. A mediterrán országokban a déli órákat pihenéssel töltik, mert ebben az időszakban legnagyobb az esélyük a kánikula okozta betegségeknek – ájulásnak, légszomjnak vagy a leégésnek. Érdemes a déli, kora délutáni órákat otthon, besötétített szobában, lehetőség szerint hűvösben tölteni, s késő délutánra vagy kora estére időzíteni a sok utazással, mozgással járó tevékenységeket. Még a munkát is át lehet szervezni úgy, hogy a forró órákra a minél kevesebb energiát igénylő feladatok jussanak.
A hűsítő álomért
Melegben kevesebbet pihen a szervezet, nehezebb elaludni és zaklatottabb az éjszaka, mint máskor. Ezért célszerű éjszakára a lehető legalacsonyabbra csökkenteni a hőmérsékletet. Akár légkondicionáló nélkül is hűvösen tartható a lakás, ha éjszaka jól kiszellőzik, nappal pedig árnyékoló tartja kívül a forró napsugarakat. Az elektromos ventilátor nem hűt ugyan, de a légmozgás frissíti az egyébként meleg levegőt. Ha nem hűl le kellőképpen a lakás, akkor a csuklóra vagy bokára csavart nedves kendővel lehet éjszakára felfrissíteni a vérkeringést.
Nyári nátha
Sokan nyáron is téli betegségekben szenvednek: torok-, mandula- vagy hangszálgyulladást kapnak, legtöbbször hideg folyadéktól. S leginkább azért, mert nagy a hőmérsékleti különbség a folyadék és a test között. De nyáron meghűlést okozhat az is, ha például valaki a melegből légkondicionált térbe lép, esetleg hirtelen megváltozik az időjárás – ilyenkor a szervezet nehezen alkalmazkodik a hideghez, ezért fokozottan kell ügyelni az öltözködésre, a folyadékpótlásra. A nagy melegben érkező zápor áldásosnak tűnik, de a vizes ruha és a hirtelen lehűlt levegő is könnyen okozhat megfázást. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a tüneteket nyáron sem, a gyulladást ilyenkor is láz, ízületi fájdalmak és hidegrázás kíséri, ezért orvoshoz kell fordulni.
