Biztosan előfordult már veled is, hogy valamilyen rejtélyes módon egy kavics jutott be a cipődbe és zavart a közlekedésben. Valahogy aztán úgy helyezkedett el, hogy nem ért a lábadhoz, nem zavart. Egy váratlan pillanatban azonban megint a talpad alá gurult és fintorogva újra ráléptél. Szinte már azt gondolod, hogy ennek a kavicsnak az egyetlen küldetése, hogy téged bosszantson. Ha zavar ez a helyzet, miért nem változtatsz rajta?
Rengeteg kifogást találunk azért, hogy valamit miért ne tegyünk. Egy tanulmány szerint ha megszületik az életmódváltás ötlete, legalább egy-másfél év kell ahhoz, hogy az ötletet tettek is kövessék. Mi lehet az oka a tétlenségnek? Talán túl kényelmes a helyzetünk, talán túl lusták vagyunk, talán félünk, talán más nem úgy csinálná.
Nézzük meg az „okokat”.
Túl kényelmes
A kényelem szó egyik magyarázata a szótár szerint: fáradtsággal járó tennivalóktól való mentesség. Az életmódváltás komoly elhatározást és a komfortzónából való kibillenést hordoz magával. Az évek óta berögzült szokásrendszer megváltoztatása, új szokások magunkévá tétele nem egyik napról a másikra történik. Hetekre van szükség, míg egy új szokás teljesen beépül a mindennapjainkba és már külön koncentráció nélkül is elvégezzük. Addig azonban komoly fókuszálás szükséges ahhoz, hogy nap mint nap újra elvégezzük az adott cselekvést. Felelős vagy azért, hogy amit elhatározok, azt véghez is vigyem. Ott a döntés minden nap, hogy a tetteket választom a kényelem és a nem cselekvés helyett.
Túl lusta
Olyan személy, aki valamely munka végzésére nem hajlandó, vagy kelletlenül, kényszeredetten végzi. A lustaság magával hordozza, hogy pótcselekvések tömegét vagyunk hajlandók elvégezni a ránk váró feladat helyett; például nem megyünk el edzeni. Gondolhatjuk, hogy az edzés hasznos dolog és meg is nyugtatjuk magunkat, csak éppen magát az edzést nem végeztük el. A megoldáshoz nem visznek közelebb az edzésvideók nézegetése vagy az egészséges receptekkel teli könyvek felhalmozása.
Cselekedj! Az élet cselekvés, és ott történik az igazi csoda. Lehet, hogy az első mozdulatok kényelmetlenek lesznek, ám azzal, hogy kimozdítod magad a megszokottból egy új szokást alapozol meg és adsz neki helyet.
Mitől félsz?
A félelem komoly és nagy gátat képes elénk gördíteni. Megkérdezheted magadtól: mitől félek? Esetleg attól, hogy hamar feladod, hogy türelmetlen leszel, netán, hogy mit fognak szólni a közeli és távoli ismerősök a megváltozott szokásaidat figyelve? Sokszor azonban pont a változástól való félelem gátol a haladásban és így hagyjuk, hogy a kavics a cipőben maradjon.
Arra gondolsz, hogy bizonytalan a jövő; nem látjuk, mi történik, ha végre megragadjuk a pillanatot és tetteké formáljuk. A változás következményeitől való félelem azt sugallja, hogy semmit ne tegyünk. A kavics a cipőben marad, mert bár kellemetlen érzés, de még is biztosabb, mint a bizonytalan jövő.
Cselekedj!
Csak indulj el és tedd, ami szükséges a célod eléréséhez.. A coaching beszélgetéseinkben szóba szokott kerülni a félelem. Egy egyszerű kérdéssel szoktam segíteni, hogy láthatóvá tegyük a láthatatlant: mi a legrosszabb, ami történhet? Ahogy kimondva és hallva fogalmazódnak meg a válaszok, egyre kevésbé tűnnek félelmetesnek az addig cselekvésképtelenné tevő félelmek.
Bátran lépj az ismeretlenbe! Hibázni, tanulni, tapasztalni, sikert elérni lehet. Ehhez azonban mozdulnod kell! Vedd ki a kavicsot a cipőből, hogy szabadon léphess!
Azon dolgozom, hogy minél több ember ismerje fel a kavicsot a cipőjében és erőt kapva a következő lépéséhez, tettekké alakítsa az álmait. Keress bizalommal, ha szeretnél más nézőpontból ránézni magadra: [email protected]
Ráki Tamás életmód coach írása
