A mai kor vívmányai közé tartozik, hogy bárhol, bármikor elérhetőek vagyunk. Megbeszélések, tárgyalások, szerződések köttetnek már meg úgy, hogy nem szükséges egy légtérben lenniük a résztvevőknek. Az állandó elérhetőség, a félelem, hogy lemaradunk valamiről érzése befurakszik a mindennapjainkba és a párkapcsolatainkba is.

A tömegközlekedést használom a városban. A járműveken nem lehet nem észrevenni, hogy tízből nyolc ember a telefonját bűvöli. Holott mennyivel barátságosabb lenne egy olyan utazás A-ból B-be, ahol az emberek egymásra néznének és mosolyognának.

Nézzünk egymásra

Lassan teljesen megfeledkezünk az érzelmeink kimutatásáról, hiszen most már mindenre találunk egy hangulatjelet a telefonunkban. Ezzel csökkentjük azt a képességünket, hogy észrevegyük a metakommunkációs jeleket, amiket csakis a személyes jelenlét adhat meg.

Egy tekintet, egy érintés, egy elpirulás vagy remegő hang. Ezek mind-mind bensőségesebbé teszik a kapcsolatunkat. Így ismerjük meg egymást és magunkat is egyre jobban.

Szoktál „csak úgy” lenni a pároddal? Amikor nincs időhöz kötött program, hanem csak ültök a kanapén, egymásra hangolódva. Talán szavak sem kellenek, mert a szemekben minden benne van, ahogy egymásra néztek és mindent tudtok egymásról.

Beszélgessünk

Manapság semmire sincs időnk; éppen egy beszélgetésre lenne? Azzal, hogy állandóan elérhetőek vagyunk nincs meg az a fajta vágyódás a másik fél iránt, mint korábban. Ha egy szóra van szükségem tőle, írok neki. Ha a szeretet valamely hangulatjelére vágyom, akkor erre hívom fel a figyelmét. És közben elvész az intimitás, a személyes kapcsolódás.

Mikor beszélgettél legutóbb a pároddal úgy igazán mélyen? Az érzéseink kifejezése mellett, fontos, hogy éreztessük a párunk fontosságát, értékét. Érdeklődj felőle. Az esti beszélgetés ne abból csak álljon, hogy elmondom, milyen hosszú és fárasztó napom volt, majd elalszom. Tiszteljétek egymást, hogy meghallgatjátok és figyeltek is egymásra. Bátran kerüljenek kifejezésre az igények, szükségletek. Ha fáradt vagy, mondd el bátran, hogy halasszátok el a beszélgetést. A régi mondás is tartja: „Néma gyereknek anyja sem ért a szavát”.

Használjuk a személyes kommunikációt, amikor csak tudjuk. Így mélyül, teljesedik ki egy kapcsolat. Egymás rezdülésének érzékelésével, a szemekbe nézéssel, egymásra figyeléssel, hallgatással, szavakkal való öleléssel, bátorítással.

Folytatva a sort Müller Péter szavaival:

Biztos sokszor tapasztaltad már: egy jó beszélgetésnek, egy meghitt együttlétnek, egy szerelmes ölelésnek mintha zenéje lenne! Szinte hallani lehet. Nem füllel. Lélekkel.

Ráki Tamás életmód coach írása