Már ehetünk étteremben, mehetünk fodrászhoz és edzőterembe is. A Lucart a kézhigiéniás világnapon arra figyelmeztet minket, hogy nem elég a helyes kézmosás elsajátítása, az sem mindegy, hogy mivel szárítunk kezet, ha nem otthon vagyunk. A Cambridge University Pressben publikált friss tanulmány szerint a vírusszennyeződés 10-szer magasabb volt akkor, amikor a rosszul mosott kezet kézszárítóval szárították, mint amikor papírtörlőt használtak.
A WHO kezdeményezésére 2009. óta május 5-e Kézhigiéniás világnap (World Hand Hygiene Day). A koronavírusjárvány miatt szomorú aktualitása van a napnak. A WHO idei kampányának mottója: A másodpercek életeket mentenek – Moss kezet! (Seconds save lives – clean your hands). Igen ám, de nem mindegy, hogy hogyan mossuk, és mivel szárítjuk a kezünket – hívja fel a figyelmet a hazánkban Nyergesújfalun jelenlévő papíripari cég, a Lucart. És most, hogy nyílnak a teraszok, újra mehetünk fodrászhoz, kozmetikushoz, sőt, sokan már szállásokat is foglaltak, fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy milyen egyszerű mozdulatokkal tehetünk saját és mások egészségének megóvása érdekében.
A KÉZMOSÁS AZ ALFA ÉS AZ ÓMEGA
A kézmosás a vírus elleni küzdelem alapja. A gyakori szellőztetés, a terek rendszeres fertőtlenítése és a gyakran megérintett területek megfelelő tisztasága mellett tehát a kézmosásról, kézfertőtlenítésről is beszélni kell.
Ha nem otthon vagyunk, akkor kézmosáskor használjunk érintésmentes szappanadagolót és laponként adagolt papír kéztörlőt! Az egyszer használatos papír kéztörlő használata a legbiztonságosabb, ha kézszárításról van szó. A Lucart Hygiene & Care Platformján ábra szemlélteti a különbséget, hogy mi történik, ha egyszer használatos papír kéztörlőt, meleglevegős kézszárítót vagy nagy sebességű levegővel szárító kézszárítót használunk. Kiderül belőle, hogy a papírtörlő adagolóhoz képest 2,5-szer több baktérium is lerakódhat a felületekre, ha meleglevegős kézszárító alá, és 1000-szer több, ha nagy sebességű levegővel szárító kézszárítóba dugjuk a kezünket. A Westminster Egyetem tanulmánya a levegőbe kerülő vírusrészecskék száma alapján rangsorolta a különböző kézszárítási módokat. Itt is a papírtörlő diadalmaskodott. Esetében 15 perc elteltével különböző távolságokban 15 levegőbe kerülő részecskét mértek, míg a meleglevegős kézszárítónál 104-et, a nagy sebességűnél pedig már 3005-öt. (Forrás: Lucart Hygiene & Care Platform)
EGY FRISS, KÓRHÁZBAN VÉGZETT TANULMÁNY
A Cambridge University Press 2021. márciusában publikálta a Fertőzésmegelőzés & Kórházi járványtan c. szaklap (Infection Control & Hospital Epidemiology) bevezető tanulmányát*, ami arra világít rá, hogy a kézszárítás módja jelentős hatással lehet a mikroorganizmusok átadására a kórházi mosdóktól a kórtermekbe. A tanulmány megállapítása szerint a kézen és a ruhán, és ennek következtében a többi kórházi felületen a vírusszennyeződés 10-szer magasabb volt akkor, amikor a rosszul mosott kezet kézszárítóval szárították, mint amikor papírtörlőt használtak. A speciális, emberre ártalmatlan vírusátviteli vizsgálatot a Leeds General Infirmary oktatókórház (UK) mosdóiban, nyilvános és klinikai területein végezték. A tárgyak (pl. telefon, sztetoszkóp) és a felületek tárolóként szolgálhatnak a mikroorganizmusok számára, így az előkészítő tanulmány megkérdőjelezi a kézszárítógépek használatát a kórházakban.
AKKOR HÁT MILYEN A HELYES KÉZMOSÁS?
Mivel helyes kézfertőtlenítés nélkül nincs vírus elleni védekezés, ezért a Lucart a vállalkozásoknak nyújtott platformján ismét bemutatta a helyes szappanos kézmosás menetét és a helyes kézbedörzsölést is arra az esetre, ha nem áll rendelkezésre szappan és víz. A helyes technika mellett az idő sem mindegy: a kézmosás min. 40, a kézbedörzsölés pedig legalább 20 másodpercig tartson! Sőt, kézmosáskor a csukló területéről se feledkezzünk el, a vízcsapot pedig papírtörlő segítségével zárjuk el, ha nem otthon vagyunk.
Helyes kézbedörzsölés, ha nem áll rendelkezésre szappan és víz:
