Amikor valaki a futók társadalmának tagja lesz, előbb-utóbb, mint minden, valamennyire speciális területen, találkozni fog a futókra jellemző szakzsargonnal. Olyan kifejezésekkel, amiket a hétköznapi életben nem használ, vagy épp teljesen más jelentéstartalommal.
Mit jelent a PB(PR)?
Ezek közül az egyik leggyakrabban alkalmazott és használt a Személyes Legjobb (PB = Personal Best), vagy a Személyes Csúcs (PR = Personal Record). A magam részéről jobban szeretem a PR használatát, de azt is inkább a „Személyes feljegyzések” vagy „Személyes Nyilvántartás” jelentésében értelmezve.
A Személyes Legjobb ugyanis szűken az adott legjobb eredményeket jelzi, míg a másik egy tágabb értelmezés, magába foglalja az eredményeken túl az azzal összefüggő további lényeges adatokat, mint pl. pulzustartományok, időjárási körülmények, talajviszonyok, valamint tapasztalások, érzések rögzítését is.
Ez utóbbi pontosabb elemzést és értékelést tesz lehetővé, ami a további edzésmunka, illetve versenyre való felkészülés tervezésénél hathatós segítséget jelent. Így a továbbiakban a PR értelmezést használom.
Fontos-e a kezdő futók számára a PR?
Tévedés azt hinni, hogy csak a versenyzők számára lényeges, hogy a futásai adatai – legyen az tréning, vagy verseny – feljegyzésre kerüljenek. Aki elkezd futni rendszeresen, valami célja mindenképpen van vele. Lehet, hogy súlyfeleslegtől akar megszabadulni, talán olvasott vagy hallott valamit, ami rádöbbentette, hogy rendszeres mozgásra van szüksége ahhoz, hogy egészséges maradjon, vagy kedvet kapott ahhoz, hogy egy kitűzött távot vagy versenyt – esetleg kitűzött idő alatt – teljesítsen.
Nyilvánvaló, hogy ha a célkitűzés helyes – azaz a kitűzéskor még nem képes teljesíteni –, akkor egy fejlődési folyamaton kell végigmenni, mégpedig az edzések által. A rendszeresség és a folyamatosság a legfontosabb, így hát az edzésidőpontok betervezése és rögzítése az első lényeges feljegyzés.
Javaslom az edzésnapló vezetését, amiben minden egyes edzés és majd később a megméretések adatai is bekerülnek. Ez nagy segítséget nyújt, ha bizonyos tapasztalások (közérzet, fájdalmak, eredmény) elemzésre és értékelésre kerülnek. Ezen adatok megléte esetén tud tanácsot adni, segítséget nyújtani a tréninget kontrolláló edző, vagy ha valaki önállóan végzi az edzéseket, akkor az általa megkérdezett szakember.
Az eredmények nyilvántartása abban segít a kezdőknek is (és hadd mondjam, náluk legalább annyira fontos, mint a profi sportolóknál) hogy nyomon tudják követni az edzésmunka eredményeként elért fejlődést, javulást. Ez egyrészt lelkileg sokat segít, mert a visszaigazolások erőt adnak ahhoz, hogy a további, időnként nem jóleső feladatokat is megfelelő hozzáállással teljesítsék, hiszen látják, hogy van értelme. Másrészt jelzik, amikor egy magasabb szintű eredményt (legyen az táv-, idő vagy futóterep váltás) ki lehet tűzni, hiszen az addig elvégzett munka megalapozta azt. A negatív tapasztalatok (rosszabb időeredmény, vagy nehezebb teljesítés) szintén fontosak, mert ekkor kell végigelemezni az eltelt időszak történéseit, és ezek alapján változtatni a következő időszak edzésfeladatain.
Mi kerüljön be abba a bizonyos edzésnaplóba?
A sokéves tapasztalataim alapján azt mondhatom, hogy az alapinformációkon felül mindenki saját magára szabja ezt, és folyamatosan bővíti. A kezdők eleinte a távokat és az időeredményt jegyzik fel. Aztán ahogy egyre jobban „beszippantja” őket a futóéletmód, jönnek hozzá a pulzuskontroll adatai, az edzések/versenyek alatt és után tapasztalt érzések, a használt futócipőkre, frissítőkre, krémekre, táplálékkiegészítőkre, sőt, nem ritkán az étkezésekre vonatkozó tapasztalatok is.
Külön nyilvántartásba kerülnek a különféle versenyeken és távokon elért személyes rekordok. És ekkor már biztos lehet benne a futó, hogy végleges „fertőzést” kapott, életformájává vált a futás! Amellett, pedig, hogy rengeteg segítséget nyújt, évtizedek múlva jól eső érzés lesz elővenni és visszaemlékezni azokra az első edzésekre, amikor minden lélegzetvételnyi levegőért meg kellett küzdeni, amikor mindenhol fájt, amikor a „soha többet nem futok” érzést leküzdötted, amikor még nem is mertél arra gondolni, hogy valamikor 5-10-20 kilométert vagy maratont, ne adj isten, ultrát fogsz futni. Pedig megcsináltad!
Dr. Csisztu Attila ironman írása
