Egyes kutyafajtáknál mindenki számára egyértelmű, hogy az adott eb kinti vagy benti kedvenc lesz-e. Egy csivava biztosan nem élné túl a kinti hideget, egy bernáthegyi pedig akár kellemetlenül is érezheti magát egy kis lakásban. De például a közepes termetű négylábúaknál jogosan kezdünk el töprengeni rajta, hogy hol is legyen a kutyus helye.
Az udvaron lakjon az eb?
Korábban, különösen a vidékiek számára, nem volt kérdéses, hogy a kutyának a házon kívül van a helye. Nem feltétlen azért, mert bepiszkíthatnak és hullajtják a szőrüket, hanem, mert akkor még főként őrkutyaként tartották őket, nem pedig házikedvencként.
Bundás barátaink nagyon boldogok odakint, ha sok időt töltünk velük a kertben minden évszakban, ha eljöhetnek velünk sétálni, túrázni vagy játszani egy nagyot. Mivel különösen szociális élőlényekké váltak az évek alatt, ezért mindig szükségük van társaságra. A kint hagyott ebek egyedül, a nagy élettér ellenére, néhány óra alatt magányossá válhatnak, és ez negatívan befolyásolhatja a viselkedésüket, szorongás és stressz jelenhet meg. Nagyon fontos tudni, hogy az egyes kutyafajták között jelentős különbség lehet abban, hogy mennyire bírják a magányt. Egy olyan fajta, mint mondjuk a kaukázusi juhász, vagy kuvasz, amelyek felmenői hosszú idők óta házat őriztek, sokkal jobban bírják az egyedül töltött órákat, mint mondjuk egy társasági kutya. Az egyedek között is lehetnek különbségek.
Hiába edzünk társaságkedvelő négylábúinkkal naponta kétszer is, mégis a nap nagyobb részében mégis magányosnak érezhetik magukat, ami akár viselkedészavarhoz is vezethet. Egyes kutyusoknak kifejezetten meleg, védett, emberi interakciókkal teli helyre van szükségük ahhoz, hogy jól érezzék magukat, és problémamentes legyen a gondozásuk.
Figyelembe kell vennünk azt is, hogy a kutyák nem tudnak napokon át csak úgy semmittevéssel lézengeni az udvaron. Ezért bármikor előfordulhat, hogy a tiltás ellenére egy szabadon kóborló kisállat után szaladnak, és új illatokat, kalandokat fedeznek fel. Ez pedig az üldözőbe vett élőlény és a gazdák számára sem szerencsés.
A láncra kötés nem megoldás, ugyanis ezzel az ebek fizikai és mentális egészségét is veszélyeztetjük. A lánc különösen rossz ötlet akkor, ha már egyébként is ideges az állat. Egy kutyának sok figyelemre, szeretetre és családra van szüksége.
A lakásban éljen az eb?
Azoknak a kutyáknak, amelyek bemehetnek a gazdival a házba, vagy lakásban tartják őket, jobb az életminősége. Nem csak azért, mert jobban érzik magukat az emberek társaságában, számos más ok felsorolható:
- Ha egy házban tartózkodunk az állattal, valószínűleg többször adódik lehetőségünk arra, hogy megsimogassuk, szeretgessük őt, amelynek köszönhetően hamarabb észrevehetjük az esetleges betegségeket, szőrproblémákat, daganatokat.
- A szőrzet nagyobb valószínűséggel marad tiszta.
- Odabent nem fog szenvedni a kutya a rossz időjárástól, az esőtől, a hótól, a szélsőséges hideg vagy meleg hőmérséklettől.
Ráadásul a benti háziállatok nevelése is általában jóval egyszerűbb, és a kötődés is hamarabb kialakul. Mindezek mellett persze olyan plusz feladat is vár ránk, mint a szobatisztaságra való nevelés, a kihulló szőrszálak összetakarítása, és a sétáknak is mindennaposnak, valamint hosszabbnak kell lenniük. Ezek akár kellemetlenségekkel is járhatnak, de ha mindenképp kutyát szeretnénk tartani, akkor muszáj mérlegelnünk a lehetőségeket, és mindkét fél igényeit szem előtt tartani. Sok esetben optimális lehet a kint-benti tartás, vagyis a kutya sok időt tölt a kertben, de ha a család otthon van, akkor beengedik legalább a ház egyes helyiségeibe és az éjszakát is bent töltheti.
Forrás: animalwised.com, bullyfambamblog.wordpress.com
