A megújuló Közlekedési Múzeum páratlan balatoni képanyagot digitalizált a nyár végére. A fotókon főleg a két világháború közötti kikötőépítések, parti munkák és a balatoni, balatonparti közlekedésben dolgozók társadalmi helyzetét érzékeltető életképek elevenednek meg.

A Múzeum szakemberei a Balatoni Hajózási Zrt.-vel kötött együttműködésnek köszönhetőn dolgozzák fel a BAHART páratlan archívumát. Ennek első lépéseként egy unikális fényképanyag vált most elérhetővé és kutathatóvá. 

„A BAHART fényképarchívumának feldolgozása révén egy olyan, eddig kevesek számára elérhető anyagot sikerült most közkinccsé tenni, amely nem csupán a kutatók számára lehet érdekes. A sosem publikált fotók főleg a két háború közötti Balatonról adnak újfajta képet. A Közlekedési Múzeum kiemelt feladatának tartja, hogy a hazai vállaltokkal való együttműködés keretében is segítse a közlekedés- és ipartörténet emlékeinek megőrzését és annak XXI. századi elvárásoknak megfelelő közzétételét is. Egy ilyen sikeres munkáról számolhatunk most be, miközben az értékes archívum feldolgozása tovább folytatódik.” – mondta el a projekt kapcsán Vitézy Dávid főigazgató.

A BAHART Zrt. és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum 2019-ben kötött együttműködést a BAHART Siófokon őrzött archív anyagainak átadásáról és az abban szereplő fényképnegatívok digitalizálásáról, katalogizálásáról és kutathatóvá tételéről. A Múzeumba került, összesen kilenc doboznyi archívumi anyag legnagyobb része fénykép, azon belül is elsősorban fekete-fehér (üveg) fényképnegatív, kis részben diapozitív. Ezek döntően ezüst-nitrát üvegnegatívok, szerencsére kevés sérülés, karcolás érte őket. Az év elején átadott, tekintélyes és korábban sosem publikált fotóanyagot a múzeum digitalizálási műhelye, muzeológusai, archívumi szakemberei több hónap alatt, aprólékos munkával dolgozták fel.

A fényképanyag döntő többségben 1930 és 1940 között a Balatoni Kikötők Magyar Királyi Felügyelőségénél keletkezett. Emellett, kisebb részben a MAHART-os és BAHART-os időkben született tételek is szerepelnek a gyűjteményben. A korai képek szerzője valószínűleg Kaáli Nagy Dezső kultúrmérnök, aki a Balatoni Kikötők Magyar Királyi Felügyelőségének alapítója és 1934-ig vezetője is volt. A fotók jelentős része mérnöki-technikai jellegű: kikötő-, partépítés és javítási munkák, partfeltöltés, jégkárok dokumentálása szerepel a felvételeken, de e mellett a képek átadják a Balaton XIX. század végi, XX. század eleji hangulatát is. A most tudományosan is feldolgozott és kutathatóvá tett anyag nemcsak mérnöki szempontból értékes, fontos műszaki kultúra és ipari örökség megőrzése szempontjából is, de ezen kívül minden, a múlt iránt érdeklődő számára érdekes lehet.

A fotók kapcsán érdemes megjegyezni, hogy még 1911-ben az Országos Vízépítési Hivatal elhatározta, hogy azon feladatok elvégzésére, amelyekkel egyik mérnöki hivatal sem foglalkozott maradéktalanul, ideiglenes hivatalokat állít fel. 1912 januárjában sor került a Balatoni Kikötők Magyar Királyi Felügyelőségének megszervezésére a kiváló kultúrmérnök, Kaáli Nagy Dezső vezetésével. Miután a Balatoni Kikötők Magyar Királyi Felügyelőségét szervezetileg a Balatoni Hajózási (Nemzeti) Vállalathoz csatolták, annak archívumának anyagát – legalábbis egy jelentős részét – is átadták, feltehetően 1949-ben. A vállalat később a MAHART részeként működött, majd önálló lett BAHART Zrt. néven. 

A gyűjtemény néhány darabját most a Közlekedési Múzeum honlapján, a https://kozlekedesimuzeum.hu/hu/Bahart címen, valamint közösségi média oldalain is meg lehet tekinteni. A Múzeum kutatószolgálatával kapcsolatban pedig a www.kozlekedesimuzeum.hu oldalon találnak további információkat a kutatók.