A földtani adottságok megértésében és az üledékes szemcsék várható jellemzőinek becslésében működnek közre az MTA szakemberei az ExoMars programban, amelynek keretében októberben tesztelték az űrexpedíció marsjáróját Dél-Spanyolországban.
Az európai marsjáró tesztelésén Kereszturi Ákos, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) tudományos főmunkatársa vett részt Dél-Spanyolországban – adta hírül szerdán az MTA.
A közlemény szerint az Európai Űrügynökség (ESA) 2020-ban startoló ExoMars rover nevű űreszköze 2 méter mélyre képes lefúrni a felszín alá. Az onnan kiemelt mintát elemezve következtet a Mars egykori lakhatóságára, az ősi élet előfordulási esélyeire. Nagyjából ez az a mélység, ahová már a kozmikus sugárzás töltött részecskéi sem hatolnak le, így ott változatlan állapotban lehetnek az egykori szerves molekulák, talán életnyomokkal együtt. A beszámoló szerint október végén majdnem két héten keresztül a dél-spanyolországi Tabernas-sivatag kopár vidékén végeztek újabb földi kísérleteket.
A mérések alapján sikerült a célkőzet szemcseméretét azonosítani, a három fúrás közül az egyik helyszínen rétegeket elkülöníteni, azok viszonyát jellemezni, ezek az adatok később nagyban segíthetik a Marson kapott mérési eredmények értelmezését.
Magyarország a programban a földi analógiák – vagyis a marsihoz sok tekintetben hasonló körülmények – vizsgálata, valamint laboratóriumi mérések révén vesz részt. Ezek keretében különböző teóriákat elemeznek, miként ismerné fel a rover a rendelkezésre álló műszerekkel, hogy például egykori tómedret vagy folyóvízi anyagot, esetleg gleccserek avagy szél szállította törmeléket fúr meg.
A programban magyar oldalról kutatók, mérnökök és diákok vesznek részt Kereszturi Ákos vezetésével. Az elméleti munka az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Csillagászai Intézetben, a kapcsolódó labormérések pedig a Földtani és Geokémiai, illetve a Földrajztudományi Intézetben történnek. Fontos része a magyar közreműködésnek egy speciális furatlyukfal-térképező műszer elkészítése, amelynek képességeit és működését földi laborok mellett korábban a Szahara marokkói részén, illetve az Atacama-sivatagban is tesztelték. A csapatmunka eredménye révén javaslatok születnek az ExoMars terepi munkájának tervezése, optimalizálása és utólagos értelmezése számára – olvasható a közleményben.
