Meddig bírják kozmetikumaink?

Nyaralás előtt sokak polcáról előkerül a tavalyi naptej, vagy annál is idősebb kozmetikumok, amelyekről évközben hajlamosak vagyunk megfeledkezni. Vajon meddig jók a napvédő termékek, és mitől függ egy kozmetikum szavatossága? Mi történik, ha a lejárt terméket kenjük a bőrünkre? 

„Egy termék romlékonysága nagymértékben függ az összetevőktől, ezért nagyon fontos, hogy két csoportra bontsuk a kozmetikumokat” – kezdi cikkünk szakértője, Both Tímea, drog és toxikológiai laboráns, kozmetikus.

Ami szinte sosem jár le

A kőolaj alapú, „normál” kozmetikumokon a lejáratot a „felbontástól számított” ikon jelzi. Elvileg van ezeknek is lejárati idejük, ami a gyártónál elérhető, de mivel ez több év, és a termékek forgási sebessége a polcon ennél jellemzően rövidebb, így az számít, mikor kapott levegőt, mikor nyúltunk bele és indult el ezáltal a minőség romlási folyamat.

„Természetesen ide tartoznak azok a natúrnak látszó termékek is, amelyekben mutatóban van valamilyen finomított olajtartalom, ami a termék eltarthatóságát érdemben nem befolyásolja – ezek a termékek általában zöld csomagolásúak, a csomagoláson 1-1 minimálisan jelen lévő natúr hozzávalót emelnek ki, gyakran óriás zöldség, gyümölcs és virágképeket használnak a grafikájukon. A kőolaj alapú kozmetikumok kevésbé romlékonyak, ezért előfordul, hogy a bontatlan krém a lejárati dátum után is hibátlan” – mondja Both Tímea.

A natúr termékeknél jobban figyeljünk!

A natúrkozmetikumok összetevőik miatt jóval hamarabb megromlanak, így esetükben a gyártók a lejárati időt tüntetik fel, ami jellemzően egy-másfél év. Ezt túllépve szinte biztos, hogy megavasodik az adott termék. A szakértő azt mondja, minél magasabb a hatóanyagban gazdag, hidegen sajtolt olajok és vajak, természetes illóolajok és növényi hatóanyagok aránya, annál gyorsabban romlik a termék.

„Természetesen ezen kozmetikumok valódi táplálást nyújtanak a bőrnek. A hidegen sajtolt növényi olajok, színe szaga nem standarizált, mint a kőolajé, ezért a nagy gyártók nem szívesen használják. Avasodásra hajlamos, ami szintén korlátozza a szavatossági időt. Ha mégis előkerül egy ilyen flakon 1,5-2 év után, mindenképpen teszteljük az alkarunkon. Ha illatban, színben, állagban nincs változás, akkor sem javaslom arcra kenni, inkább használjuk el kézkrémnek, lábápolónak” – tanácsolja Both Tímea.

Naptejek: 2 évet bírnak

Naptejeknél két nagy csoport van, a kémiai fényvédelemmel bíró termékek és a fizikai fényvédelemmel védő termékek, illetve ezek valamilyen kombinációja. Az „ipari” kozmetikumok jellemzően kémiai fényvédelemmel bírnak, nem tudnak megromlani, hacsak nem tartalmaznak valamilyen természetes adalékot. A legjobb esetben is finomított illetve frakcionált kókuszolajat tesznek beléjük, vagy egy semleges olajat, némi szintetikus antioxidánst.

„A fizikai fényvédelmet jellemzően a natúrkozmetika használja, laikusként mi ebből a jellegzetes fehéres, ezüstös réteget látjuk, amely felkenés után is megmarad. Eltarthatósága az összetételtől és a tárolás körülményeitől függ. Fizikai fényvédelem maximum 30 SPF-ig kivitelezhető. Efelett csak kémiait lehet előállítani, bár hatékonyságát tekintve nem biztos, hogy annyival többet is tud…”

Bot Tímea szerint a napvédőkre igaz lehet, hogy ha fény és hőstabil növényi olajokat, vajakat tartalmaznak, és előírásnak megfelelő körülmények között készülnek, helyesen vannak tartósítva, akkor akár 2 évig is eltarthatók.

Napolaj – itt is az összetevő a fontos
A napolaj barnulást elősegítő komponenseket tartalmaz, és fehér bőrűeknek nem ajánlott. Tartósítás szempontjából ismét a nagy kérdés, mennyi hidegen sajtolt növényi olajat tartalmaz, és mifélét? A csak hő és fénystabil olajkeveréket és lipidoldékony hatóanyagot tartalmazóknak tartósításra nincs szüksége, de avasodásgátlóra igen, a termék még így is szavatosság szempontjából csak egy nyarat bír ki. A következő nyárra sajnos már megavasodik. Szemben a kőolaj alapú színezett olajokkal, melyek nem igazán tudnak megromlani.

Mi történik a bőrünkkel, ha romlott anyagot kenünk rá?

Both Tímea azt mondja, a fenti kérdésre általánosan lehet csak válaszolni, és mindent tegyünk feltételes módba.

„Nagymértékben függ az életmódunktól a tápanyagbevitelünktől, az ellenállóképességünktől. Az avas termék használatával a szabadgyökök elszaporodnak a bőr felszínén, ami öregíti, ráncosítja a bőrt. Nem utolsó sorban irritálja, szenzibilizálja, azaz érzékenyíti, kipirosítja, viszketés okozhat, de akár apró csalánkiütés szerű piros pöttyök is megjelenhetnek rajta.”

Fontos szót ejteni a tömegtermékként gyártott gyermekkozmetikumról is, amelyek nem sokban különböznek a felnőttekétől. Az alapanyagok korlátozása csak a 3 éves kor alatti babák ápolószereire vonatkozik. Efelett esetleg illatban különbözhet a termék, vagy magasabb kémiai fényvédő komponenst tartalmaz, némi bőrnyugtató hatóanyaggal kiegészítve.

Honnan tudjuk, hogy a termék megromlott?

• Megváltozik az illata, ez egy nyomatékos jel.
• Megváltozik a színe és az állaga.
• Esetleg fehér, zöld, szürke pöttyök jelennek meg benne/rajta, vagy zöldek, szürkék.
• Betúrósodik a termék.

Ha ilyet tapasztalunk, ám még szavatossági időn belül vagyunk, és helyen tároltuk (azaz mindig visszazártuk a kupakot, nem kapott nedvességet), továbbá a termék legalább 70%-a még a tégelyben van, akkor reklamálhatunk a gyártónál. Ellenkező esetben dobjuk ki és váltsunk márkát. Ilyen terméket ne használjunk, azonnal irritációt okoz, amely súlyos következményekkel is járhat. A nagy kozmetikumgyártó cégek tömegtermékei helyett válasszuk a megbízható készítőtől származó, manufakturálisan gyártott, valódi bőrápoló hatóanyagban gazdag szépítőszereket.

Tűző napon, hősugárzó közelében semmilyen kozmetikumot ne tároljunk.