A stretching fontossága megkérdőjelezhetetlen. Nyújtás nélkül az izmaink megrövidülnek, rugalmatlanná válnak, és nagyobb eséllyel sérülhetünk le edzés közben, valamint érezhetünk izomlázat edzés után. A nyújtás alapfeltétele egy tökéletes edzésnek, kötelező elvégezni minden edzés végén – és nem csak akkor, ha balerinának készülsz.
Az izomfejlődés szempontjából nagyon fontos, hogy az erőkifejtéssel járó terhelés hatására összehúzódó izomzatot rendszeresen és alaposan nyújtsuk.
Sajnos sokan – főleg a súlyzós edzéseket végzők – elhanyagolják ezt az egyébként egészségügyi szempontból is kiemelkedő fontossággal bíró cselekvést. Valószínűleg nem tudatosítják, hogy az, amivel időt spórolnak, egyébként azt segítené elő, hogy a legközelebbi edzésen a lehető legnagyobb mozgástartományban legyenek képesek mozogni, így formálva még tónusosabb izomzatot. Abba pedig valószínűleg bele sem gondolnak, hogy a megfelelően lenyújtott izom rugalmasabb is, jobb az összehúzódó-képességének köszönhetően nagyobb erőt tud kifejteni.
Ahhoz tehát, hogy testünk kiegyensúlyozott legyen, rugalmasságra van szüksége, melyet a megfelelő bemelegítés és nyújtás biztosít számára. A stretching technikáról és annak fontosságáról Juhász Biankát, az újpesti Oxygen Wellness Központ edzőjét kérdeztük.
– Miben különleges a stretching technika? Mi a különbség egy „szimpla” edzés végi nyújtás és a csoportos órán alkalmazott módszer között?
– A legfőbb különbség az, hogy míg a konditermi edzések végén általában csak egy rövid, pár perces nyújtást végeznek, addig egy stretching foglalkozás 60 perces.
Az óra elején először mobilizálunk, bemelegítünk – hiszen „hideg” izmot nem nyújtunk. Az óra fő részében minden rövidülésre hajlamos izmot megnyújtunk, minimum harminc másodpercig.
Sokszor alkalmazom az előfeszítéses technikát, mely során a nyújtás maga három fázisból áll össze: először egy statikus előfeszítés van, ezt követi a lazítás, elengedés, majd végül a nyújtás szakasza.
Illetve nagyon odafigyelünk a légzéstechnikára, hiszen nagyban elősegíti a nyújtás hatékonyságát.
– Mire számítson az, aki először megy be az órádra?
– Nem olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik. Ha valakinek nagyon kötött az izomzata, annak eleinte fárasztó és megterhelő. A koncentrációt az órákon használt zene is megkönnyíti, hiszen mentálisan sokat segít, hatására könnyebb koncentrálni.
A gyakorlatok végrehajtásánál könnyítésként merev köteleket használunk, illetve nincs egységes tempó, mindenki a saját ritmusában dolgozik.
– Mit tanácsolsz a kezdő, edzőtermet látogató vendégeknek – ha nem szeretne személyi edzőhöz járni, honnan/hogyan tudja elsajátítani a nyújtás alapjait?
– Ha nyitott és érdekli a nyújtás (ami egyébként elengedhetetlen mindenkinek, akár súlyzózik, akár nem) azt ajánlom, mindenképp keressen egy szakembert, aki megtanítja a helyes mozdulatokat, akivel rájön, melyek a problémásabb részei, amivel a kiegyensúlyozott izomzat érdekében többet kell foglalkoznia.
Vagy, bejön egy órára, ahol meg tudja figyelni egyrészt az alkalmazott gyakorlatokat, másrészt a saját testét, annak reakcióit a nyújtás során.
Azt viszont érdemes leszögezni, hogy a hajlékonyság, ízületi rugalmasság nem egyenes íven fejlődik – aki rendszeresen gyakorol és dolgozik, az egy hullámgörbét fog megtapasztalni, hiszen van, amikor jobban megy, van, amikor kevésbé. Az eredményt nem szabad siettetni, mindenképp idő szükséges hozzá.
