Hiába a vitaminokban, rostokban, energiában gazdag étkezés, ha csak akkor biztosítják az optimális energiaszintünket, amikor az emésztésünk tökéletesen működik, az emésztőszervrendszerben lévő mikrobiomunk gazdag. A bél-mikrobiom komplex védelmi szerepéről Horváth Tünde táplálkozási szakértőnk cikkében olvashatsz.
Mi is az a mikrobiom?
A mikrobiom a mikrobák (mikrobioták) összessége, ökológiai rendszer, amelyek velünk, bennünk, rajtunk élnek, táplálnak, védenek minket.
A mikrobiom (bélflóra) jelentősége pár éve komoly figyelmet kezd kapni. Olyannyira, hogy egyes kutatók már az emberi szervek közé sorolják. Kutatások jelennek meg sorban arról, hogy a bennünk élő mikrobióták (baktériumok, vírusok és gombák) kölcsönhatásban állnak az emberi sejtekkel, jelentősen befolyásolják az anyagcserét és az immunválaszainkat is, fontos szerepük van nemcsak a testi folyamatokban, de akár az idegrendszer működésében is.
Felnőtt korunkra a bélrendszerben már legalább 1200-féle mikroorganizmus él. A későbbiekben összetételét befolyásolja az étkezés, az életmód, a genetikai háttér, gyógyszeres kezelések és az egyéb betegségek is.
A sok változást előidéző tényező által a mikrobiomunk összetétele személyenként olyannyira jellegzetes, mint ahogy az ujjlenyomataink által egyediek vagyunk. A mikrobiomunk nagyfokú diverzitása (sokfélesége) teszi emésztésünket könnyebbé, mindennapjainkat zökkenőmentessé.
Mit (t)ehetünk a gazdagabb mikrobiomért?
A magas rost- és alacsony zsírtartalmú étrend segít kialakítani a gazdag, nagyfokú diverzitású bél-mikrobiomot, mely pozitív hatással van a túlsúly elkerülésére és a tápanyagok hatékony felszívódására. A rostok növényi eredetű szénhidrátok, melyeket a szervezet nem képes megemészteni, így eljutnak a vastagbélbe, és elsődleges tápanyagot jelentenek az ott lévő mikrobióták számára. Ilyenkor a növényi anyag rostjai megerjednek a bélben és rövid láncú zsírsavakat hoznak létre, amelyek – egy 2018-as kutatás szerint – szabályozzák az immun- és idegrendszert, így közvetetten is hatnak a közérzetünkre.
Ezért a magas zöldség- és gyümölcsfogyasztás, a teljes kiőrlésű gabonák bevitele a rosttartalmuk miatt kiemelkedően fontosak a bélflóra szempontjából.
Segíthetnek a fermentált (erjesztett) ételek, amelyeket nem ért hőkezelés (pl. savanyított káposzta, élőflórát tartalmazó joghurt, kaukázusi kefír). A fermentáció során felszaporított mikroszervezetek segítik az emésztőrendszer természetes egyensúlyának helyreállítását. Ezek fontos probiotikum- (jó baktérium) források, fogyasztásuk hozzájárul a kiegyensúlyozottabb bélflórához.
Rombolja a bélflórát és ezért kerülendő is a tipikus nyugati étrend (gyorséttermi ételek, telített zsírsavak, a finomított szénhidrátok és a feldolgozott ételek) amely tele van a bélflórát károsító tartósító- és növényvédőszerek maradványaival, viszont hiányoznak belőle az emésztést segítő mikrotápanyagok, melyek a céltudatos nemesítés során alárendelődtek a fő tápanyagok mennyiségi növelésének. Ezért érdemes minél több természetes, feldolgozásmentes alapanyagot választani.
Az egészséges életmód a bél-mikrobiom vagy bélflóra megőrzésével kezdődik, amit táplálkozási szokásainkkal nagy mértékben befolyásolni tudunk. Ha vigyázunk rá és gazdagítjuk, meghálálja a figyelmünket az értékes mikro- és makrotápanyagok zavartalan felszívódásával és hasznosításával.
Horváth Tünde fitnesz-vezetőedző, a MeTime Stúdió tulajdonosának írása
Ha elhatároztad magad az életmódváltás mellett, keress meg a www.metimestudio.hu oldalon, hogy velem testreszabott, biztonságos és élményalapú edzéssel érd el a kitűzött célodat.
B12-vitaminkisokos, I. rész: Hogyan lehet azonosítani a hiányt?
