A magyar népesség megbetegedési és halálozási statisztikái az elmúlt évtizedben nem javultak, sőt, bizonyos betegségtípusok előfordulása folyamatosan növekszik. Minden második ember szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségben hal meg, és a halálesetek jó része megelőzhető lenne rendszeres szűréssel. Amíg bizonyos szűrővizsgálatok nehezen elérhetőek Magyarországon – hosszúak a várólisták -, addig a lakosság ráadásul nem használja ki teljes mértékben azokat a lehetőségeket, amelyekkel viszont élhetne a szűrővizsgálatok terén.
Magyarországon legalább hárommillió embernek magas a vérnyomása,
és ezt problémát sokan nagyon elhanyagolják, illetve természetes módszerekkel próbálják kezelni, ami nem mindig elegendő vagy kontroll nélkül történik (sokszor hallottuk agyvérzésből felépülő ismerősöktől, hogy igen, magas volt a vérnyomása, csak soha nem törődött vele).
Hazánkban egymillióan cukorbetegek,
és ez a betegség nagyon súlyos következményekkel járhat, ha valaki nem figyel oda rendesen.
A lakosság 40 százaléka pedig túlsúlyos,
amiből számos más betegség következik, ezenkívül az uniós átlaghoz képeset jóval többet dohányzunk, és több alkoholt fogyasztunk, viszont sokkal kevesebb zöldséget és gyümölcsöt eszünk, miközben a legtöbben mozgásszegény életmódot folytatunk. Egyszóval van itthon kockázat bőven.
Szűrővizsgálatok
Érdemes lenne évente mindenkinek elvégeztetnie egy teljes vérkép- és vizeletvizsgálatot, ami a szervezet működéséről ad alapvető információkat, a gyulladásos folyamatokra, vérszegénységre, a vérképző szervekből induló daganatos betegségekre, és más szervi problémákra is rámutathat, míg a vizeletvizsgálat a fertőzésekre és a szervi diszfunkciókra világíthat rá.
A daganatok szűréséről fontos tudni, hogy számos ráktípusnak nincs korai markere a vérben, tehát ez a vizsgálat nem jelent teljes körű védelmet – ugyanis sokan hiszik az ellenkezőjét. Sajnos ilyen, teljes körű biztosíték nincs, még az sem lenne elég a daganatok korai felismerésére, ha évente egy teljes test MRI-t készíttetnénk magunkról, mert különféle ráktípusok kimutatására különféle diagnosztikai eljárások alkalmasak. De amit lehet, érdemes megtenni.
21 éves kortól tanácsos felméretni a szív-érrendszeri kockázati tényezőket, és ezt 2 évente megismételni, nők számára évente részt venni nőgyógyászati onkológiai méhnyakszűrésen, az ajánlások szerint három évente citológiai vizsgálaton is. Ugyanakkor ez a szűrés nem elég érzékeny, csak hetven százalékos eredményt hoz, vagyis az esetek harminc százalékában álnegatív értéket ad, az invazív méhnyakrákos betegek harmadáról tudjuk, hogy rendszeresen járt szűrésre, de hiába. Ezért érdemes három évnél gyakrabban elvégeztetni a citológai vizsgálatot a mintavételből adódó kockázat mérséklésére (nem biztos, hogy a kenet tartalmazza az esetleges daganatos sejteket), ezenkívül ajánlott a HPV-teszt is. Ebben a korcsoportban már növekszik a mellrák kockázata, a rendszeres önvizsgálat mellett ajánlott évente felkeresni a szakorvost, különösen örökölt hajlam esetén.
A tüdőszűrést éves rendszerességgel javasolják. Itt jegyeznénk meg, hogy a tüdőszűrés nem a tüdődaganatok felismerésére való, erre az úgynevezett kisdózisú CT-vizsgálat a legalkalmasabb. Ezt háromévente érdemes elvégeztetni, mert a tüdőrák az egyik leggyakoribb daganattípus Magyarországon, viszont korai diagnosztizálással jól gyógyítható.
Bőrgyógyásznál évente javasolt megnézetni az anyajegyeket, azoknak mindenképp, akik fokozott kockázatúak: 65 év felettiek vagy szembetűnően fehér bőrűek, akiknek atípusos vagy ötvennél több anyajegyük van. Menjünk el, ha pigmentelváltozásokat vagy új anyajegyeket, méretváltozásokat tapasztalunk.
40-45 éves kor felett az eddigiek mellett a magas besorolású szív- és érrendszeri kockázattal rendelkező embereknek javasolt kardiológiai vizsgálatot végeztetni, orvos tanácsát kérni ennek gyakoriságáról és tartalmáról. A csontsűrűség-mérésre is szükség van, méginkább, ha a csontritkulás rizikófaktorai jelentkeznek: ilyen a genetikai hajlam, a csontritkulást okozó gyógyszerek szedése, a pajzsmirigy-túlműködés és az életkor.
Nők számára kétévente ajánlott az emlő lágyrész-röntgen vizsgálata, azaz a mammográfia. A komplex emlővizsgálat még jobb, mert a fizikális vizsgálat és a mammográfia mellett ultrahang vizsgálatot is magában foglal. A prosztatadaganatok szűrésére a prosztata tapintásán és a PSA laboratóriumi meghatározásán alapuló kombinált vizsgálat javasolt, 50 év felett évenkénti gyakorisággal.
A vastagbéldaganatokra részben a székletben a rejtett vér vizsgálatával derülhet fény, ezt kétévente tanácsos megnézetni. 50 év felett pedig erősen ajánlott legalább öt-tíz évente részt venni egy eszközös (tükrözéses) vagy egy virtuális (CT kolonoszkópiás) vastagbél-vizsgálaton. A vastagbélrák kialakulását az esetek nagy részében jóindulatú polipok keletkezése előzi meg, amelyek eltávolításával a betegség kialakulása megelőzhető. Különösen érdemes annak odafigyelnie, akinek a családjában már volt ilyen daganatos megbetegedés vagy polip. Egyébként a 60-80 éves korosztályba tartozók a legveszélyeztetettebbek. 65 éves kor felett az eddig javasolt szűrések mellett az érzékszervek működésének évenkénti ellenőrzésére van szükség.
A fentiek közül számos vizsgálatra ad beutalót a háziorvos, van, amihez beutaló sem kell – érdemes őt erről kikérdezni, ha a szűrésekben nem partner, váltani. A szűrővizsgálatokra sokszor hosszú a várólista – az indokolt eseteket veszik előre, akiknek panaszuk, tünetük van -, de ettől függetlenül ne adjuk fel, kérjünk időpontot.
Van arra példa, nem egyszer hallani ilyeneket, hogy gyanú esetén is sokára került sor egy rákos betegre: nem javasoljuk a többletkiadásokat, de ha tényleg szükség van rá, jó tudni, hogy ezek az összegek nem teljesen elérhetetlenek a magánszolgáltatásban, egy mammográfia 10-14 ezer forintért elérhető, egy komplex emlővizsgálat (nyirokrégiók ultrahang vizsgálatával együtt) 20-30 ezer forintba kerül, az egyes területek ultrahangvizsgálata 10-20 ezer forint körüli összeg. Például egy koponya MR ára sem elérhetetlen, 40-50 ezer forint.
Forrás: eletszepitok.hu
