A lisztérzékenység egyre több embert érint szerte a világon, bármely életkorban kialakulhat, és változatos tünetekkel jár. A szakértő a szövődményekre is felhívja a figyelmet.
A lisztérzékenység kapcsán sokan úgy gondolják, hogy mivel a betegség általában kisgyermekeknél, a glutén tartalmú ételek bevezetését követően jelentkezik, akinél akkor nem okoz gondot, később már nem is lehet érintett. A betegség azonban bármely életkorban kialakulhat, nemcsak gyermekeknél, hanem később, felnőttkorban is jelentkezhet.
A hatéves korosztály 1,5 százaléka coeliakia betegségben szenved. A köznyelv ezt az állapotot lisztérzékenységnek nevezi. Pontosabb kifejezés a gluténérzékenység, amely minden 80. gyereket érint.
Akár a vérszegénység is intő jel lehet
„Számolni kell azzal, hogy cöliákia bármely életkorban kialakulhat, és nagyon gyakran nem a leírt és jól felismerhető gyermekkori tünetekkel jelentkezik. Gyakran csak alacsony növés, a nemi érés késése, vagy felnőtteknél meddőség, indokolatlan vérszegénység, a csontok csökkent mésztartalma lehet az egyetlen tünet”- magyarázza dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Arra is figyelmeztet, hogy ilyenkor még magasabb a szövődmények kialakulásának a rizikója, mivel kevesen gondolnak arra, hogy panaszaik hátterében lisztérzékenység áll.
A gluténtartalmú élelmiszerek fogyasztása szerteágazó tüneteket okozhat: az emésztőszervi panaszokon túl (hasmenés, puffadás, székrekedés) a fejfájáson át a menstruációs problémákig, hangulati ingadozások is jelezhetik, ha szervezetünk számára gondot okoz a glutén lebontása. A cöliákiához azonban bőrbetegségek is társulhatnak, így előfordulhat, hogy a betegséget elsőként nem is a glutén tartalmú ételek fogyasztását követő hasmenés, hasfájás és puffadás, hanem a különböző bőrtünetek jelzik.
Éhező szervezet
Ha a diagnózisra nem kerül sor és a beteg továbbra is glutén tartalmú ételeket fogyaszt, akkor idővel a vékonybél nyálkahártyájának súlyos sorvadása jön létre. Mivel a tápanyagok felszívódásában szerepet játszó bélbolyhok is itt találhatók, a beteg szervezetében a tápanyagok optimális felszívódása nem jön létre, nem tudnak megfelelően hasznosulni a szervezetben. „Ennek következtében a beteg hiába étkezik változatosan, vagy szed vitaminokat, a szervezete mégis „éhezik”. Gyakran már csak ebben a stádiumban kerül sor a betegség felismerésére: sokszor a krónikus vashiányos vérszegénység, jelentős fogyás, fejlődésbeli elmaradás hívja fel rá a figyelmet” – mondja a szakértő.
A diéta elengedhetetlen
Az érintettek panaszaikkal szakorvoshoz fordulnak, ott elvégzik a szükséges vérvizsgálatot, ami megerősíti a cöliákia gyanúját. Ilyenkor szükség esetén a vékonybél szövettani vizsgálat elvégzésére is sor kerül, mellyel felállítható a diagnózis. Az igazolt cöliákia életen át tartó állapot, egyetlen kezelési módja a szigorúan betartott gluténmentes diéta. Az étrendből ki kell iktatni minden glutént tartalmazó elemet. A helyesen végzett diéta nem okoz tápanyaghiányt a szervezetben, ám mivel a glutén elhagyásával a bevitt rostmennyiség csökken, ezért kezdeti székrekedés előfordulhat. A rostokat sok zöldség és gyümölcs fogyasztásával kell pótolni. A szakértő hangsúlyozza: aki lisztérzékeny, ne tekintse magát betegnek, a diéta segítségével ugyanis megszűnnek a tünetek, a korábbi beteg egészséges, teljes életet élhet.
A lisztérzékenységként ismert autoimmun betegség, a cöliákia mellett gyakoribb a nem-cöliákiás-gluténérzékenység (NCGS). Mindkét betegség un. gluténfüggő betegség, vagyis a gluténnek központi szerepe van a kialakulásukban, és kezelésük egyenlő a gluténmentes étkezéssel.
Mi a baj a gluténmentes étkezéssel?
Sokan saját magukat tesztelve mellőzik egy időre a gluténtartalmú ételek fogyasztását, ami azonban több okból is kockázatos. Ha orvosi kivizsgálást követően történik, dietetikus segítségével összeállított, a hiányállapotok kialakulását megelőző étrenddel, a kiegyensúlyozott táplálkozás elvei szerint, akkor semmi gond sincs vele. Ám ha ez nem valósul meg, elhúzódó panaszokra és kellemetlen szövődményekre is számíthatunk. A glutén fogyasztásával összefüggő hasi panaszok más betegségek – például IBS, laktóz érzékenység, kontaminált vékonybél szindróma – tünetei is lehetnek. Ha nem végezzük el a cöliákia diagnózisához szükséges vizsgálatokat, akkor ezek a betegségek rejtve maradnak. Ha így kezdünk el diétázni, akkor felesleges diétás megszorításokkal, plusz kiadásokkal – a gluténmentes étkezés költségei magasabbak – késleltetjük a pontos diagnózist, és mindeközben továbbra is szenvedünk a tüneteinktől. Hiányállapotok kialakulásához vezethet, ha a glutént egyoldalúan összeállított diétával iktatjuk ki az étrendünkből. A gluténmentes alapanyagokkal étkezni több kiadást jelent a korábbiakhoz képest. Nem egészséges, ha ezt úgy próbáljuk meg elkerülni, hogy a gabonaféléket száműzzük az étlapról és inkább csak a garantáltan gluténmentes és kedvezőbb árfekvésű rizsre és burgonyára alapozzuk az étkezésünket. Ha már hosszabb ideje diétázunk, akkor a szervezetünkben lecsökken a cöliákia diagnózisához szükséges ellenanyag mértéke. Ha a panaszaink a diéta mellett sem javulnak, és csak ezt követően megyünk el kivizsgálásra, akkor a pontos diagnózishoz újra fogyasztanunk kell gluténtartalmú ételeket, ám a terhelés hatására a tünetek még intenzívebben jelentkezhetnek.
