A köznyelv hajlamos összemosni a náthát és az influenzát, pedig nem ugyanarról a megbetegedésről van szó. Igaz, a tünetek egy része azonos, és a kezelés is hasonló, a párhuzamok ismeretén túl azonban nem árt tisztában lenni a különbségekkel is.
Télen, mikor a szervezet raktárai már kimerülőben vannak, még azok is nagy eséllyel kapnak el szezonális betegségeket, akik egyébként kevésbé fogékonyak erre. A tél a megfázások időszaka – ilyenkor látványosan megemelkedik a tüsszögő, köhögő, orrukat fújó emberek száma. A mindenki által megtapasztal tünetek a hideg hónapok állandó és rendkívül kellemetlen vendégeinek, a náthának és az influenzának a velejárói.
A náthát nem a hideg okozza
A megfázás a világ talán leggyakoribb és legrégebbi betegsége, amit egy gyors lefolyású vírusfertőzés okoz. Sokszor hallottuk már, hogy vigyázzunk a hidegben, azonban a náthát nem a hűvös időjárás idézi elő. A hideg időben sokkal többet tartózkodunk zárt helyeken, ahol, ha köhögünk vagy tüsszentünk, több tízezer vírust hordozó kis cseppecskét juttatunk a levegőbe megfertőzve ezzel másokat is. Megfázáskor az orrnyálkahártya megduzzad, ezért az orrmelléküregek szellőzése csökken, a gyulladásos folyamat rájuk is átterjed. A nyálkahártya duzzanatához fokozott váladékképződés is társul, amit ha nem sikerül alaposan kitisztítani, felülfertőzéshez, így az orr- és orrmelléküregek bakteriális gyulladásához vezethet. A megelőzés érdekében a leghatásosabb, amit tehetünk, hogy napi minimum 8 órát alszunk, rendszeresen mozgunk, odafigyelünk az egészséges táplálkozásra és sűrűn mosunk kezet.
Súlyosabb tünetek
A hidegebb hónapok másik gyakori vírusfertőzéses megbetegedése az influenza, amelynek a megfázáshoz hasonló, de rendszerint súlyosabb tünetei vannak: magas láz, hidegrázás, testi fájdalmak, levertség és fáradtság. A tünetek megjelenését követően a felnőttek szervezetében elszaporodó vírusok akár 5-10 napig is fertőzhetnek. Annak érdekében, hogy biztonságban tudhassuk magunkat és környezetünket, érdemes alkalmazni a megfázás esetén is javasolt megelőzési módszereket. Emellett manapság egyre szélesebb körben elterjedtek a védőoltások is, amelyek a WHO adatai alapján 70-90%-os védelmet biztosítanak, bár sokan remélik, hogy fokozott vitaminbevitellel és odafigyeléssel megelőzhetők a komolyabb megbetegedések.
Szívós magyarok
Az óvintézkedések ellenére előfordulhat, hogy mégsem sikerül elkerülnünk a megbetegedéseket. Ilyenkor mindenkinek megvannak a jól bevált praktikái. Mi magyarok a különböző forróital porokra és a levesre esküszünk, ezenkívül gyakran választunk vény nélkül is beszerezhető készítményeket, és persze figyelünk a megfelelő folyadékpótlásra és vitaminbevitelre is. Talán éppen ezeknek a módszereknek, vagy a világszerte híres strapabírásunknak köszönhető az is, hogy átlagosan évente csupán 2 alkalommal leszünk náthásak, és körülbelül 5 napon belül le is küzdjük a betegséget, ami európai viszonylatban igencsak jó eredménynek számít.
- A Wick Pharma GmbH kutatása szerint a magyarok harmada novemberben, januárban és februárban betegeskedik a legtöbbet, és a válaszadók közel 90 százaléka ilyenkor többek között orrfolyással küzd.
Fontos a higiénia
Az iskolai és munkahelyi közösségek komoly fertőzésforrásnak számítanak, hiszen gyakran kényszerülnek rá az emberek, hogy betegen menjenek dolgozni, vagy nem tudják megoldani meghűlt gyermekük felügyeletét, aki így az óvodában, iskolában fertőz. Ilyen helyeken a személyi és tárgyi higiénia fokozott betartására kell ügyelni: mindenkinek külön zsebkendő, külön törölköző használata javasolt, a gyerekjátékokat pedig még gyakrabban kell fertőtleníteni. A buszon, metrón vagy villamoson úgyszintén nehéz elkerülni, hogy kórokozókkal találkozzunk, ezért fontos, hogy ha megérkezünk valahová, azonnal alaposan megmossuk a kezünket. Emellett a szánk elé húzott sállal is védekezhetünk a fertőzések ellen, másokat pedig úgy kímélhetjük meg a kellemetlenségektől, ha papírzsebkendőbe köhögünk vagy tüsszentünk.
