A szándékos gesztusokat csak ritkán kíséri beszéd. Természetesen vannak átfedések önkéntelen mozdulatokkal, de a szándékosság a legtöbb esetben tetten érhető. A nőkre jellemző a testbeszéd tudatos használata – ennek okairól már korábban volt szó –, ezért az alábbiakban főleg a tudatos testbeszédre mutatunk be példákat, bár előfordulnak majd a tudatalattiból eredő nonverbális elemek is.
Az úgynevezett „együttérző” kézfogással, amikor – különösen szomorú helyzetben – őszinte együttérzésüknek adnak hangot a nők. Gyengéden tartják a másik kezét, amit vagy megelőz, vagy követ egy ölelés.
Ahogy a nő udvarol
Az a mozdulat is inkább a nőkre jellemző, ha keresztbe vetett lábukat előre-hátra himbálják. Sokféle jelentése van. Ha például egy nő úgy szorítja a szék karfáját, hogy szinte kifehérednek az ujjai, ráncolja a homlokát, összeszorítja az ajkait, biztosan fél. Ha viszont dobol a karfán, ráadásul félrehajtja a fejét, unalmasnak tartja a beszélgetést.
A nők udvarlási gesztusai is elég tipikusak. A legáltalánosabb, hogy rendezgetik a hajukat, esetleg csavargatják – ez idegességet is jelezhet –, simogatják a ruhájukat, ha pedig ülnek, akkor a lábukat. Erőteljesebben fejezi ki egy nő érdeklődését, ha a férfi jelenlétében lassú mozdulatokkal keresztbe, majd újból egymás mellé teszi a lábát. Biztos lehet a férfi az udvarlás sikerében, ha a nő egyik lábát a másik alá húzva ül mellé, ez már fesztelenség, sőt majdnem kihívás. Hátha még a pillantás is kacér…
Az összetartozás jelei
Nagyon érdekes megfigyeléseket tett egy szakember a társaságban lévő párok metakommunikációjának vizsgálata közben. Csoportban a férjezett nők sokkal hajlamosabbak arra, hogy egy másik nővel beszélgessenek, mint az egyedülállók. Ez utóbbiak inkább férfiakkal társalognak. A kezdődő szerelmi kapcsolatban lévők egész este együtt maradnak, jelezve, hogy ők összetartoznak. Gyakran átölelik egymást, kézen fogva állnak vagy ülnek. Az egyik fél megfogja a társa könyökét, valaki a partnerének támaszkodik, de mindenképpen szorosan egymás mellett vannak. Ezzel a tulajdonlást fejezik ki, „ő az enyém”. Különösen akkor figyelhető meg ez a gesztus, ha sok egyedülálló, vonzó személy is jelen van a partin.
A testbeszédből legalább ennyire kiolvasható, ha a pár kapcsolata nem felhőtlen.
Kimértek és túlságosan is udvariasak egymással. A mosolyuk – ha van egyáltalán – „hosszúkás”, vagyis a fogak nem láthatók, az ajakak teljesen hátra vannak húzva. Ez inkább grimasz, mint mosoly, s inkább színlelő, mint őszinte. Általában nem érintik meg egymást, de ha valamelyik mégis ezt teszi, a másik gyorsan visszahúzza a kezét vagy a karját, amit a másik megérintett.
„Érdekelsz engem”
A társasági ismerkedésnek is vannak tipikus gesztusai. Biztosan mindenki látott már olyan fiatal hölgyet, aki ülve beszélgetett egy fiatalemberrel. A nő feje kissé oldalt hajtva, szeme tágra nyílt, enyhén előrehajolt, keze lazán a térdén nyugodott. Gesztusainak összhangja azt mutatja, hogy nagyon érdeklődik a fiatalember mondandója iránt. Ha azonban a hölgy a lábát, sőt még a kezét is keresztbe teszi, ütemesen mozgatja a lábfejét, hátrafelé dől, ráadásul gyakran elnézett a beszélgetőtárs mellett – egyértelmű az elutasítás.
De hogyan indulhat el idegenek között a beszélgetés? Ha egy nő „érdekelsz engem” pózban ül, vagyis a fej kicsit oldalra billen, az ajkak résnyire nyitottak, a kéz megérinti a térdet, esetleg a combot, és erős szemkontaktust tart a kiszemelt úrral, biztos lehet benne, hogy előbb-utóbb megszólítja egy férfi. Ennél még nőiesebb gesztus az úgynevezett tetszelgő: a haj simogatása, a lesütött szem, esetleg a hüvelykujj az öv alatt, ez utóbbi uralkodó póz is.
Természetesen jól ismerünk kevésbé nőies, de mégiscsak nőkre jellemző gesztusokat. A csípőre tett kéz pontosan ilyen. A két kezet csípőre teszik, a könyökök oldalra állnak, háromszöget alkotva. Főleg anyákat látunk így, akik dühödten vagy türelmetlenül állnak gyerekükkel szemben. Ha azonban csak az egyik kéz van a csípőn, az arc pedig kihívó, ez felhívó, figyelemfelkeltő jellegű – és inkább férfinak szól.
Sokat tudunk már a testbeszédről. Használhatjuk megfontoltan, tudatosan meg is figyelhetjük mások nonverbális jeleit. A híres női megérzés tulajdonképpen a testbeszéd kiváló olvasásán alapszik. A férfiak is képesek lennének rá, ha eltanulnának valamit a nők érzéseiből.
Hozzászólás ehhez a bejegyzéshez