A slow fashion piac egyre növekszik, a környezetkímélő módon előállított ruhák lassan teret hódítanak. A fast fashion divatcégek is nyitnak az zöldvonal felé, ami szintén minket, fogyasztókat segít a tudatosabb vásárlásban. De nézzük, hogy az ökolábnyomunk tekintetében mennyit nyom a latban a ruháink alapanyaga?
Rajtunk áll, mely terméket helyezzük a kosarunkba, ám hiteles információk nélkül hogyan dönthetnénk megfelelően? Egy kis útbaigazítást kértünk Mengyán Eszter bloggertől, a Fenntarthatodivat.hu alapítójától.
Melyek a legkörnyezetbarátabb textilek és ruhaalapanyagok?
Jelenleg a divatipar a körkörös modell felé tart: azaz már a tervezés pillanatában tudnia kell az alkotónak, márkának, hogyan lehet majd újrahasznosítani a terméket. A holland Saxion Alkalmazott Tudomány Egyetem kutatói életciklus-elemzések, bonyolult számítások után nevezték meg az 5 legfenntarthatóbb alapanyagot 2017-ben. Ezek jelenleg a mechanikailag újrahasznosított nylon, a mechanikailag újrahasznosított poliészter, az organikus, helyi termesztésű len, az organikus, helyi termesztésű kender, az újrahasznosított pamut és az újrahasznosított gyapjú. Ez azonban nem jelenti, hogy azok a márkák, amelyek ilyen alapanyagokkal dolgoznak, automatikusan etikus vagy fenntartható márkákká válnak. Illetve az sem mindegy, hogyan kezelik ezeket az alapanyagokat, mivel festik őket. Emellett a műszál (nylon, poliészter) kapcsán egyre gyakrabban felmerül a mikroműanyag-szennyezés kérdése is. Jelenleg már a világ minden pontján, sőt, emberi méhlepényben is találtak mikroműanyagot, de jelenlétük hosszútávú hatása az emberi szervezetre még nem ismert. Ha ebből indulok ki, az újrahasznosított nylon és poliészter lehet, hogy sok szempontból fenntartható, de nem biztos, hogy környezetbarát.
Gyökér, szár, kéreg és mag? Len, kender, bambusz, csalán, kókusz? Melyek a jövő növényi alapanyagai?
A fenntartható divattal foglalkozó újságíróként azt látom, hogy az egyik legkiemelkedőbb terület a textilipari és ruhaipari innovációk fejlesztése: a textilfestés megreformálása (kevesebb víz, nulla ártalmas vegyszer), a textil-újrahasznosítás fejlesztése, hogy az újrahasznosított textil is pont ugyanolyan magas minőségű legyen, mint az új. Így az újrahasznosított növényi anyagok előtérbe kerülhetnek. A másik az élelmiszeripar melléktermékeinek felhasználása alapanyaggyártásra – minél természetesebb módon, lehetőleg műanyag nélkül. Ilyen például a citrusalapú italok melléktermékéből született Orange Fiber vagy a bőrhelyettesítő, az ananász szüretelése során hátramaradt rostokból gyártott Pinatex. A harmadik az említett régi-új alapanyagok elterjesztése – lehetőleg úgy, hogy minél inkább a helyben is megtermelhető alapanyagok felé forduljunk. Európában a len, a csalán, a kender lehet fenntarthatóbb irány.
Milyen jelölést keressünk a címkén?
GOTS és OEKO Tex (Made by Green) a legjellemzőbbek itthon. Sajnos, rengeteg minősítés létezik, ami nem teszi könnyűvé az eligazodást. Illetve sokszor van olyan, hogy egy kis magyar márka a működése alapján etikus, környezetbarát, fenntartható, de nincs rá 1-2 millió forintja, hogy minősíttesse magát.
Wagner Rózsa coach írása
