Bár sokan úgy tartják, hogy az emberi test úgy tökéletes egység, ahogy van, azért ez nincs teljesen így. Egy sor olyan testrészünk akad, amelyeknek nincs hasznos funkciója, amelyek nélkül is tökéletesen egészségesek lennénk. Megbetegedni, kellemetlenséget okozni viszont haszontalanságuk ellenére is tudnak. De akkor miért alakultak ki? Íme öt felesleges testrész és a történetük.
Fotó: kjpargeter / Freepik
Féregnyúlvány, azaz vakbél
A vakbél pár centiméteres nyúlványa a vékony- és vastagbél találkozásánál található. Szinte csak akkor foglalkozunk vele, ha megbetegszik, begyullad, ilyenkor ugyanis műtéti úton kell eltávolítani. Feleslegességét jól mutatja, hogy a betegek a műtét után száz százalékos életet tudnak élni, nem hiányzik nekik a féregnyúlvány. A vakbélgyulladás egyébként jellemzően a fiatalok betegsége, leginkább tíz és harmincéves kor között fordul elő. De ha csak bosszúságot okoz, akkor mit keres a testünkben? A kutatók szerint ma már ugyan semmilyen szerepe nincs, de régen részt vehetett az emésztési folyamatban. Más vélemények szerint pedig ma sem teljesen haszontalan, jótékony bélbaktériumok tárolására szolgálhat ugyanis.
Fotó: Freepik
Bölcsességfogak
Valaha fontos szerepük volt ezeknek a nagyőrlő foganak, hiszen akkoriban az ember táplálkozása még teljesen más volt, mint manapság. Ma, a feldolgozott élemiszerek korában már nincs szükségünk arra, hogy erős őrlőfogakkal rágjunk el kemény, rágós húsokat vagy növényeket. Ennek megfelelően a szájüregünk is sokkal kisebb lett, mint az őseinknek. Ebben a kisebb szájüregben pedig egyre nehezebben férnek el a bölcsességfogak. Így fordulhat elő, hogy egyre többen kénytelenek rendellenes helyzetben kinőtt bölcsességfogaikat kihúzatni. Ha ugyanis megbetegszenek, komoly problémákat okozhatnak. Egyre többen vannak azok is, akiknek nem, vagy nem az összes bölcsességfoguk nőtt ki. Valószínűleg idővel ők lesznek majd többségben, és a bölcsességfogak szép lassan teljesen eltűnnek.
Férfimellbimbó
Az egyik legnyilvánvalóbban felesleges testrész a férfiak mellbimbója. Ők nem tudnak szoptatni, így teljesen érthetetlen, hogy miért van mégis ugyanúgy mellbimbójuk, mint a nőknek. Ennek magyarázata a magzati fejlődéshez kapcsolódik. Genetikailag már abban a pillanatban eldől egy baba neme, amikor megfogan. Mégis, a fejlődés első nyolc hetében az anyaméhben minden embrió külső nemi jegyei egyformák. (Ezért tudják csak a nyolcadik terhességi hét után megmondani, hogy fiú vagy lány érkezik.) Mire a fiú magzatoknál kialakul a hereszövet, és elkezd tesztoszteront termelni, a férfimellbimbók kezdeményei már kialakultak, és nem is tűnnek el. Nem is lenne értelme: a mellbimbók megléte semmilyen hátrányt nem okoz a férfiaknak.
Fotó: Asier_Relampagoestudio / Freepik
Farokcsont
A farok fontos szerepet játszik az emlősállatok mozgásában, segít nekik egyensúlyozni. Éppen ezért nem szerencsés megszabadítani például a kutyákat tőle. Az embernek viszont, mivel két lábon, felegyenesedve jár, nincs szüksége farokra. Mivel a felegyenesedés után nem volt rá többé szükség, a farok elcsökevényesedett, eltűnt. De azért nem teljesen. Megmaradt belőle a keresztcsont alatti legalsó gerincszakasz, a farokcsont. Megoszlanak a vélemények arról, hogy a farokcsont teljesen felesleges-e, ami csak fájdalmat tud okozni, például egyes nőknél a terhesség alatt, vagy maradt némi haszna is. Ez abban áll, hogy tapadnak azért hozzá izmok és szalagok is.
Külső fül izmai
Nagyon kevesen vannak, de azért akadnak, akik képesek mozgatni a füleiket. Ebből semmilyen hasznuk nem származik, maximum szórakoztatni tudják ezzel a mutatvánnyal a környezetüket. Régen őseink, az állatokhoz hasonlóan valószínűleg mindannyian képesek voltak arra, hogy a fejüktől függetlenül mozgassák a füleiket. Aztán a külső fül izmai is elcsökevényesedtek, feleslegessé váltak.
