Féltett kincsünk és mindennapi örömforrásaink egyike, a köztudatban mégis meglehetősen kevés információ él a látószervünkről, valamint arról, hogyan tartsuk karban és őrizzük meg egészségét hosszú időn keresztül.
A szem az agy után a második legösszetettebb szervünk, amely működése közben jelentős részét kihasználja az agy kapacitásának. A szemüregben elhelyezkedő, gömb alakú testrészt a szaruhártya és az ínhártya határolja körül, és a látás folyamata során a fény a pupillán áthaladva, majd a szemlencsén megtörve az ideghártyára vetül. A szemlencse a hozzákapcsolódó izmok segítségével változtatja az alakját, emiatt tudunk fókuszálni, a különböző távolságú tárgyakat is élesen látni. Az ideghártya (retina) a látóideg hártyaszerűen kiöblösödő része, amely a szem hátsó részét béleli ki. Ez a szövet felelős a szembe érkező optikai információk, fény, színek, formák felfogásáért, amelyeket a látóideg közvetlenül az agyba továbbít, ahol a kép feldolgozódik, és a színes, 3D-s látvány megszületik.
Kártékony kijelzők
A modern életvitel pluszterheket ró a szemre: a fizikai stresszfaktorok mellett (UV, por, pollenek, kiszáradás) a képernyő előtt töltött órák is károsíthatják. Ráadásul a tévék, számítógépek, tabletek, okostelefonok térhódítása tovább növeli a látásproblémával küzdők számát, a CVS (szemfáradás, száraz szem, hunyorgás, kipirosodás) tünetcsoport az elmúlt évtizedben a számítógép előtt dolgozó felnőtteknél, a kamaszoknál és mostanra már a gyermekeknél is az egyik leggyakrabban észlelt probléma lett. A napi 6-7 óra alatt, amit átlagosan a kijelzők előtt töltünk, a fókuszálástól elfelejtünk pislogni, a folyamatos közelre nézés miatt szemünk izmai túlerőltetődnek, ami fejfájást, kimerültséget, hosszú távon rövidlátást okozhat. A rendszeres, hosszan tartó képernyőnézés a retina ereinek beszűküléséhez vezethet, ami pedig hosszú távon károsíthatja a látásunkat.
Így pihentessük a szemet!
Léteznek azonban módszerek, amelyekkel ezek a hatások csökkenthetők: ha életmódunk a képernyőhöz köt, érdemes megtanulnunk valamilyen szemtornát, illetve -masszázst, és beiktatnunk a munka szüneteibe. A legegyszerűbb módja a szemünk pihentetésének, ha 30 percenként elemeljük a tekintetünket a képernyőről és rövid ideig a távolba nézünk – például a plafonra, vagy bárhova, ami messzebb helyezkedik el, mint az olvasási távolság. A védőszemüveg és a rendszeres szűrővizsgálat szintén sokat segít, de a szem alapvető tápanyagaival is érdemes felvértezni a szemünket, hogy megfelelően működhessen. Az A- és B2-vitamin, valamint a cink és a DHA omega-3 zsírsavak hozzájárulnak a megfelelő látás fenntartásához, ezenkívül az antioxidáns hatású C- és E-vitaminoknak is fontos szerepük van, hiszen a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelmét segítik.
Mit tehetünk látásunk megrőzése érdekében?
A mérési technikáknak és az elérhető eszközöknek köszönhetően ma már a látásunk százszázalékos pontossággal korrigálható, kényelmünk érdekében napközben akár kontaktlencsét is hordhatunk a szemüveg helyett, és egyre szélesebb körben elérhető a lézeres szemműtét is. A legfontosabb azonban az, hogy vigyázzunk szemünk világára, őrizzük a szemünk épségét, amennyire csak lehet!
- Járjunk rendszeresen szemészeti szűrésre.
- Ha sokáig közelre kell fókuszálnunk, legalább 30 percenként iktassunk be szünetet és nézzünk kicsit a távolba.
- Rendszeresen tornáztassuk a szemünket és gyakran pislogjunk.
- Dolgozzunk jó megvilágítású környezetben.
- Állítsuk be kényelmes távolságra (50- 100 cm) és magasságra a monitort.
ÉRDEKESSÉGEK A SZEMRŐL
- Az emberi szem több száz színárnyalatot tud megkülönböztetni.
- A kék szem a legérzékenyebb a fényre.
- Az emberi szemgolyó súlya körülbelül 28 gramm.
- A pupilla akár 45%-kal is kitágulhat, ha szeretett személyre nézünk.
- A szemgolyó csecsemőkorunktól kezdve ugyanakkora nagyságú, nem nő velünk.
